A járvány kezdete óta vannak olyanok, akik hónapokkal felgyógyulásuk után is pozitív tesztmintát adnak élő vírus nélkül: most fény derülhetett az okra.
Az MIT kutatója, Rudolf Jaenisch biológusprofesszor arra jutott, hogy a SARS-CoV-2 vírus genetikai szekvenciái egy reverz transzkripciónak nevezett folyamat révén beépülhetnek a gazdasejt genomjába. A genom ezen szakaszai ezután RNS-ekké „olvashatók”, amelyeket PCR-teszttel ki lehet kimutatni – írja a MedicalXpress.
Bármilyen meglepőnek is hangzik az elmélet, a SARS-CoV-2 nem az egyetlen vírus, amely integrálódik az emberi genomba. DNS-ünk mintegy nyolc százaléka ősi vírusok maradványaiból áll. Egyes vírusok, az úgynevezett retrovírusok az emberi DNS-be való integrálódásra támaszkodnak, hogy szaporodni tudjanak.
„A SARS-CoV-2 nem retrovírus, ami azt jelenti, hogy nincs szüksége reverz transzkripcióra a replikációjához – mondja Liguo Csang, Jaenisch kollégája. – Nem retrovírusos RNS-vírus szekvenciákat azonban számos gerinces faj, köztük az ember genomjában is kimutattak.”
A kutatók elkezdték tehát azt kutatni, hogy vajon az új koronavírussal is létrejöhet-e ez a típusú integráció. Emberi sejteket fertőztek meg koronavírussal a laboratóriumban, majd két nappal később szekvenálták a fertőzött sejtek DNS-ét, hogy kiderítsék, az tartalmazza-e az a vírus genetikai anyagának nyomait. Három különböző szekvenálási technikával is dolgoztak, és
azt hangsúlyozták, hogy ezek egyike sem volt elegendő ahhoz, hogy újra élő vírus jöhessen létre.
Lehetséges, hogy csak nagyon kevés emberi sejtben fordul elő vírusintegráció: egy másik, a gazdasejt genomjába integrálódó RNS-vírus esetében a fertőzött sejteknek csak a töredéke – 0,001 és 0,01 között – tartalmazott integrált vírus-DNS-t. A SARS-CoV-2 esetében az integráció gyakorisága az emberben még nem ismert. „Az integrálódó sejtek töredéke nagyon kicsi lehet” – mondja Jaenisch, hozzátéve, hogy a megfertőződött emberek sáma ugyanakkor már nagyon magas, így sokakat érinthet a kérdés.
A jövőben a kutatók azt tervezik, hogy megvizsgálják, a SARS-CoV-2 genetikai anyagának töredékeit a sejt fehérjékké tudja-e alakítani.
„Ha igen, és immunválaszt váltanak ki, az folyamatos védelmet nyújthat a vírus ellen”
– mondja Csang.
Azt is szeretnék megvizsgálni, hogy ezek az integrált DNS-szakaszok felelhetnek-e az autoimmun következményekért, amelyeket egyes koronavírusos betegek tapasztalnak. „Jelenleg csak találgatni tudunk – mondja Jaenisch. – De egy dolgot biztosan tudunk. A hosszan pozitív PCR-tesztekért ez a jelenség felel.”
