20.3 C
Budapest

Mennyire veszélyes a szegényített urán-tartalmú lövedék, amelyet az ukránoknak adtak?

Dátum:

Szegényített urán-tartalmú lövedékeket adnak Ukrajnának a britek – pontosan mit jelent a szegényített urán-tartalom, mire használják ezeket a lövedékeket, és kell-e tartani a bevetésüktől? Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensét kérdeztük. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára is igyekezett tisztázni a lövedékkel kapcsolatban felvetődő kérdéseket.

Kaiser Ferenc a szegényített urán-tartalmú lövedékekről lapunk kérdésére kifejtette: a szegényített uránt az urándúsítás során állítják elő, vagy a reaktorokban lévő kiégett fűtőelemek megtisztítása/újrafeldolgozása közben keletkezik.

A szegényített urán, amely szinte kizárólag urán 238-as izotópot tartalmaz, rendkívül sűrű anyag, ezért is használják páncéltörő lövedékekben. Természetszerűen maghasadás nem következik be a használata során, sőt a lövedék sugárzása is sokkal kisebb, mint a természetben megtalálható uráné. Az ilyen lövedékek becsapódásánál viszont óriási kinetikus energia szabadul fel. A britek a 120 mm-es harckocsiágyú páncéltörő lövedékében használják, amely a célpontba való becsapódásnál több ezer fokra melegszik és begyullad, az égés során így urán-oxid keletkezik. Az égés következtében finom por terül el a környéken, ami könnyen belélegezhető és súlyos nehézfémmérgezést okozhat. A szegényített uránt nem katonai célokra is használják, sűrűsége miatt a sugárzásvédelemben alkalmazzák

– hangsúlyozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Kaiser Ferenc kitért arra is, hogy a lőszert szárnystabilizált nyíllövedék formájában juttatják célba, „ez gyakorlatilag egy nagy sűrűségű, nehéz dárda, kifejezetten az ellenséges harckocsik leküzdésére. A többi célpontnak a harcmezőn nincs olyan páncélvédettsége, amit a 120 mm-es repeszromboló gránát ne lenne képes megsemmisíteni.”

A nyíllövedékek általában sokkal gyorsabbak, mint a hagyományos harckocsigránátok, „az óriási sebesség miatt (1500–1800 m/sec) viszonylag lapos a röppálya, majdnem oda lehet vele lőni, ahova a lövegcső mutat. A szegényített urán mellett gyártanak volfrám-, réz- és nikkelötvözetű nyíllövedéket is, ennek a páncélátütési képessége valamivel szerényebb, az urán az extra magas sűrűség miatt hatékonyabb.”

Megkockáztatom, nem kizárt, hogy az orosz fél is vetett már be uránmagvas páncéltörő nyíllövedéket, hiszen szegényített urán irgalmatlan mennyiségben áll a rendelkezésükre, és gyártanak is ilyen típusú lőszert

– folytatta Kaiser Ferenc, hozzátéve: az ukránoknak nem maga a lőszer, hanem az jelentene nagy segítséget, ha a mostani mennyiségnél sokkal több korszerűbb harckocsit kapnának.

Kíváncsiak voltunk arra is, milyennek látja most a harctéri erőviszonyokat Kaiser Ferenc. Az NKE docense rámutatott: „Klasszikus patthelyzet alakult ki. Az ukránok nem kaptak jelentős mennyiségű nyugati harckocsit, talán kettő zászlóaljnyi áll a rendelkezésükre, ráadásul ebben német, spanyol, lengyel, portugál, svéd és brit eredetű harckocsik vannak, sőt magából a Leopard 2-esből is többféle alváltozat érkezett. Az ukránoknak nincs elég harci helikopterük sem, a vadászbombázókról nem is beszélve, amelyek a támadó hadművelethez légi támogatást tudnának adni. Korábban Herszonnál és Harkivnál tudtak sikereket elérni, viszont azóta óriási különbség, hogy az oroszok többlépcsős, mélységi védelmet építettek ki, tartalékokat képeztek, és bár nehezen, de tanulnak.”

Nem nukleáris fegyver

„A szegényített uránt a lövedékekben egyáltalán nem a radioaktivitása miatt alkalmazzák, és a fegyver alkalmazása során maghasadásos láncreakció sem következik be. A szegényített urán enyhén radioaktív, de aktivitása még a természetes uránénál is kisebb” – írta a lövedékről blogoldalán Aszódi Attila, leszögezve: nem nukleáris fegyverről van szó.

A volt államtitkár, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára a becsapódás pillanatáról úgy fogalmazott, hogy „a becsapódáskor a mozgási energia hővé alakul, ami felhevíti a lövedéket. Az urán kis fém porszemcsékre esik szét, amely szemcsék jelentős részben spontán módon meggyulladnak, így további energia szabadul fel. Ez a lövedék a harckocsi páncélzatán áthatolva olyan magas hőmérsékletet hoz létre, aminek következtében a tankban található lőszer felrobban, és akár a harckocsi üzemanyaga is felrobbanhat. Ez a harckocsi megsemmisüléséhez vezet. Amikor a lövedék áthatol a páncélzaton, a nagy energiabevitel következtében a személyzet is életét veszti.”

Aszódi Attila hangsúlyozta, hogy a szegényített urán-lőszer alkalmazásakor nem jön létre újabb radioaktív anyag,

környezetszennyezés ugyanakkor történik, hiszen a lövedék diszpergálódik, finom fém uránpor jön létre, ami – ha meggyullad – a levegő oxigénjével elég, és urán-oxid por jön létre. Az egyben maradt nagyobb fémurándarabokban az uránfém kémiai formában is megmarad. Mind a fémurán, mind az urán-dioxid az urán nehézfém volta miatt jelent veszélyt a közvetlen környezetére. Ugyanúgy, ahogy az ólom, az urán is nehézfémként kémiailag veszélyes anyag. Az egészségre kimondottan káros, ha nagy mennyiségben bekerül a szervezetbe. Ugyanakkor ez az uránpor nagyon nehéz, így messzire a széllel sem tud eljutni, jellemzően a bevetés közvetlen környezetében (néhány méteres körzetben) okoz szennyezést.

Az egyetemi tanár arra is felhívta a figyelmet, hogy az 1990-es öbölháborúban, valamint a délszláv háborúban sok tapasztalat gyűlt össze ezekkel a lövedékekkel kapcsolatban: „A szerb és koszovói hatóságok, valamint az ENSZ Környezeti Programja (UNEP) vizsgált számos ilyen helyszínt. Lakókörnyezetben és mezőgazdasági tevékenységre használt területeken mindenképpen indokolt az ilyen helyszíneket mentesíteni, azaz a fel nem robbant lövedékeket begyűjteni, és a szennyezett talajt megtisztítani. Az urán a táplálékláncba és a talajvízbe bekerülve növelheti a lakosság nehézfémterhelését, emiatt ezt el kell kerülni.”

Aszódi Attila azt is rögzítette, hogy „uránt folyamatosan veszünk fel, mert az ételekben és a vízben kis mennyiségben mindig van természetes urán. Ahogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség összefoglaló anyagában ismerteti, az UNSCEAR 2000-es becslése szerint a föld egy átlagos lakója naponta 1,3 µg természetes uránt nyel le (elsősorban ivóvízzel), de vannak területek, ahol a napi uránfelvétel ennek a sokszorosa. A szegényített urán a természetes uránnál is kisebb radioaktivitású, tehát nem radioaktivitása, hanem kémiai hatása nehézfémként okozza az igazi környezeti problémát, ami miatt törekszünk a lakosság uránterhelésének minimalizálására.”

(Borítókép: Ukrán csapatok a Zaporizzsjai területen 2023. április 5-én. Fotó: Reuters)

Forrás: Index / Frisshíreink portál

Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!

Hír megosztása

Most népszerű

Hasonló hírek
Related

Háború óta először beszél Ukrajna és Kína.

Összefoglaló: ukrajnai elnök és a kínai elnök az orosz-ukrán konfliktusról...

Kínos pillanatok: Megalázták Fodor Zsókát az RTL Klub stúdiójában

A színésznő próbálta humorosan kezelni a helyzetet. Kellemetlen pillanatoknak lehettek...

Meghalt a szigetszentmiklósi akkumulátorgyárban történt tűz egyik sérültje

Március 14-én tűz keletkezett a szigetszentmiklósi, akkumulátor-újrahasznosítással foglalkozó üzemben. A...

„Egyetlen tonna ukrán gabona sem fog Lengyelországban maradni” – itt a megállapodás

Lengyelország és Ukrajna megállapodásra jutott az ukrán gabona tranzitjáról...