Minden tudnivaló Orbán Viktor rendkívüli kormányinfójáról

A kormányfő a koronavírus-járvány elleni védekezésről szólva a nemzetközi sajtótájékoztatón közölte: most a megerősítő oltáson és az 5-11 évesek oltásán van a hangsúly.

Azt mondta, a harmadik oltásokat nézve ismét Magyarország a leggyorsabb: Magyarországon a népesség 32 százaléka kapott ilyen oltást, míg az uniós átlag 21,5 százalék.

A kormányfő úgy értékelt: 2021 nagyon nehéz év volt, meggyötörte az egész világot és Magyarországot is, a magyarok életében az év a vírus elleni védekezésről és a gazdaság újraindításáról szólt.

Hozzátette: 2021-ben már nem volt eszköztelen a koronavírus-járvány elleni védekezés, mivel a világ tudóstársadalma kifejlesztette a vírus elleni oltást, ezért át lehetett állni a korábbi – az elkülönítésre és a karanténra épülő – védekezésről az oltásalapú védekezésre.

Emlékeztetett, Magyarország már 2021 elején úgy látta, hogy ez a jövő útja, vagyis védekezni csak az oltás segítségével lehet. Minden mással csak időt nyerhetünk, győzni csak az oltással lehet – fogalmazott Orbán Viktor.

Felidézve az év eleji vitákat közölte, Magyarország „a szélrózsa minden tájáról” szerzett be vakcinákat, amelyek hatásos védelmet nyújtottak, és Magyarország nagy gyorsasággal elérte népessége hatvan százalékának, 5,5 millió embernek a beoltását.

Hozzátette: „innen azonban azóta sem sikerült nagyon előre jutnunk”, mintegy 6,2 millióan oltatták be magukat. Hiába győzködik az embereket, nem nagyon akar az oltások száma e fölé menni – mondta.

Orbán Viktor együttérzését fejezte ki azoknak, „akik családjában életek vesztek el”

és azok felé is, akik most is betegeskednek, majd mielőbbi gyógyulást kívánt nekik.

Kijelentette: a védekezés és a gazdaság újraindításánál is a több mint 2 millió ember részvételével zajló nemzeti konzultációk eredményét vette alapul a kormány.

A miniszterelnök beszámolt arról, hogy beruházástámogatásra 1700 milliárd forintot fordított a kormány, amit a magánszektor 1435 szereplője kapott. Ennek eredménye, hogy a foglalkoztatás csaknem 4,7 milliós, míg a munkanélküliség 3,9 százalékos, szemben a 6,7 százalékos uniós átlaggal. Ugyancsak ennek köszönhető a 6 százalék feletti gazdasági növekedés, ami jövőre is várhatóan 4 és 5 százalék között lesz.

A kormányfő arról is beszámolt, hogy

Novák Katalin jelenlegi családokért felelős tárca nélküli minisztert jelöli köztársasági elnöknek a Fidesz.

Áder János jelenlegi köztársasági elnök második államfői mandátuma 2022. május 10-én jár le. Az alaptörvény értelmében másodszor nem választható újra.

A miniszterelnök sajnálatát fejezte ki, hogy a magyar alkotmányos rend csak két hivatali ciklust enged az államfőnek, majd arról beszélt: negyven országgyűlési képviselőnek kell ajánlást tennie az új államfő személyére. A Fidesz pártelnöksége a kérdést megvitatta, és javaslatát hivatalosan már meg is tette – közölte Orbán Viktor.

Azt is ismertette, hogy

a családokért felelős tárca nélküli miniszteri posztot várhatóan január 1-jétől új személy tölti be.

Azt mondta, a Fidesz elnökségi ülésén több jelölt közül, alapos tárgyalás után döntöttek Novák Katalin mellett. Arra a felvetésre, hogyan tudja a családügyi miniszter fideszes politikusként a nemzet egységét megjeleníteni, Orbán Viktor közölte, Áder János kiváló elnöke Magyarországnak, „márpedig nála beljebb aligha lehetett volna bárki is a Fideszben”. Ha ez Göncz Árpádnak és Áder Jánosnak is sikerülhetett, miért ne sikerülne Novák Katalinnak is? – mondta.

A miniszterelnök a gazdaságélénkítést, a koronavírus-járvány elleni védekezést és a gyermekvédelmi népszavazást nevezte meg a 2022-es év három legfontosabb témájának.

Megjegyezte, korábban nem ismert gazdaságpolitikai intézkedéseket, „komoly kísérleteket” is tesz a kormány, ilyen a 25 év alattiak szja-mentessége.

Hozzátette: folytatni kell a járvány elleni védekezést, amely oltásalapú marad.

Közölte: jelenleg csak Pfizer-vakcinából 2,4 milliónál több adag áll rendelkezésre, a kormány rendel 2 millió, gyerekoltásra alkalmas dózist is. Mivel a hétvégi uniós csúcson az Európai Bizottság azt közölte, hogy az omikron variánshoz újfajta vakcinára lesz szükség, ebből is rendel 9,5 millió adagot a kormány; ezek a jövő év második felében és 2023-ban érkeznek, a szállítmányban 1,5 millió adag gyermekek oltásához szükséges vakcina lesz. Volt, van és lesz elegendő vakcina Magyarországon – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A gyermekvédelmi népszavazás kapcsán a miniszterelnök elmondta, vita van arról, hogy gyermekeink nevelése kinek az irányítása, felügyelete és engedélye alatt történjen, mihez van a szülőknek kizárólagos joga. Mi az uniós megközelítést e tekintetben elutasítjuk – jelentette ki, jelezve, hogy a bevándorlás témájához hasonlóan ez ügyben is népszavazáson nyilváníthatják ki véleményüket a magyarok, ami szerinte méltánylást érdemlő demokratikus lépés.

Orbán Viktor miniszterelnök a nukleáris energia zöldenergiaként való besorolását és a gázból nyert energia átmeneti fenntarthatóságának elfogadását várja az Európai Bizottságtól.

A miniszterelnök közölte: az Európai Tanács csütörtöki ülésén a résztvevők az éjszakába nyúló vitán az energiaárakról nem tudtak megegyezni. Ugyanakkor

azt várja, hogy az ottani vita során is nyilvánvalóvá vált elsöprő többség véleményének megfelelő bizottsági előterjesztés kerül nyilvánosságra még az év végéig.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: „az atomenergiát ellenzők nincsenek annyian, hogy blokkoló kisebbséget tudnának létrehozni”. A kormányfő ezért azt várja, hogy még az év végéig egyértelmű európai álláspont születik arról a bizottság részéről, hogy a nukleáris energia nélkül a klímavédelem nem valósítható meg. Ezért a nukleáris energiát a fenntartható, zöldenergiák közé sorolják, valamint, hogy a bizottság kimondja azt is, hogy a gázból nyert energia átmenetileg fenntarthatónak fogadható el.

Ezzel végre megtörténhetnek azok a fejlesztések Európa-szerte, amelyek nagy lökést adhatnak a nukleáris ipar fejlődésének. A bankok ugyanis – miután nincs fenntartható besorolása ezeknek a technológiáknak -, ma vagy nem adnak hitelt az ilyen beruházásokra, vagy csak erőteljes kamatfelárral. Ezzel Európa energiaellátását „hosszabb távon is biztonságba helyezhetjük” – tette hozzá.

Kitért arra: a magyarországi rezsicsökkentés sok vitát váltott ki, de most, amikor az árak „elrepültek az égbe”, megmutatja „előnyös arcát”. Nyugat-Európában ugyanis kétszeresére, háromszorosára növekedett a családok rezsikiadása.

Szólt arról az uniós véleményről is, miszerint ne csak az erőműveket sújtsák extra adóval, hanem az ingatlan-, illetve gépkocsitulajdonosokat is. Ezt a közép-európai országok kivétel nélkül, de a franciák is ellenzik. A következő két-három hónap kérdése, hogy sikerül-e ezt megakadályozni – tette hozzá.

Kérdésre kijelentette: ahol lehetett korlátozni az árakat, ott az árszabályozás mellett döntött a kormány. Más esetben a jövedelemnövelést tartják célravezetőnek az inflációval szemben. Szólt a béremelésekről és a tizenharmadik havi nyugdíj teljes összegű visszaállításáról jövőre.

Magyarország nem fogja megváltoztatni a határvédelem rendjét és nem fog beengedni senkit

– tért át egy másik témára a kormányfő.

Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy a magyar Alkotmánybíróság (Ab) teljesen világossá tette: mindegy, hogy mit döntött az Európai Bíróság, Magyarországnak meg kell védenie a határait.

Elmondta, a döntés után a kormány megvizsgálta a lehetőségeit és úgy döntött, „semmit sem fogunk tenni annak érdekében, hogy megváltozzon a határvédelem rendje, vagyis fenntartjuk pontosan azt a rendet, amit eddig is működtettünk, akkor is, ha az Európai Bíróság arra szólított fel bennünket, hogy változtassuk meg. Nem fogjuk megváltoztatni és nem fogunk beengedni senkit”.

Elmondta, bár csak Lengyelországon verik el a port, de Európában nyolc olyan ország van, amely azt mondta, a nemzeti jog alkotmányos szabályozás esetén elsőbbséget élvez az uniós joggal szemben.

Kitért arra is, hogy az Ab állásfoglalása „egy különlegesen színvonalas újítást is tartalmaz”, mert az egyéni jogból átvitte az emberi méltóság kérdését az individuumot körülvevő kulturális közeg területére. Nemcsak a szabadság absztrakt fogalma áll védelem alatt, hanem az emberi méltóságba az is beleértendő, hogy az egyén, ahol él, ott egy kulturális közeg veszi körül és ennek a megváltoztatásához senkinek sincs joga – magyarázta.

Az Ab döntését a kormányfő úgy értékelte: „a bennszülötteket, a bennszülöttek kulturális szövetét alapjogi védelemben részesítette Magyarországon az Alkotmánybíróság”.

A bevándorlásról szólva azt mondta, a földközi-tengeri és a balkáni útvonal mellé most egy harmadik „frontvonal” is megnyílt Belorusszia irányából a balkáni államok és Lengyelország felé.

Szerinte egyre több ország vonódik bele a konfliktusba nem ideológiai, hanem gyakorlati szinten, mert a határaiknál is megjelenik a probléma.

Közölte, Magyarország álláspontja egyértelmű és egyre többen vannak Európában, akik azt mondják: a migránsoktól érkezett menedékkérelmeket nem azt adott ország területén, hanem a schengeni területen kívül kell benyújtani és az eljárásokat ott kell lefolytatni – magyarázta.

Orbán Viktor beszélt arról is: vita van arról is, hogy ha kerítéssel védik a határokat, akkor annak költségéből hajlandó-e valamit vállalni az EU.

Szerinte „szenvednek a bizottság munkatársai”, mindent megtesznek, hogy az Angela Merkeltől örökölt doktrínát megőrizzék és ne fizessenek a kerítésért, ellenben minden mást finanszíroznának, például kütyüket.

A kormányfő szerint meg kell szűnnie az észszerűtlen különbségtételnek és világossá kell tenni, hogy akik védik Európa belsejét és ez pénzügyi terhet jelent számukra, a terheiket átvállalja Brüsszel. Elmondta: a kerítésépítés költségét egészében vagy részben át kell vállalnia Brüsszelnek, amelynek a fenntartási költségek felét is állnia kell.

Úgy összegzett, szándékaik – a választásokat is ideértve – világosak: Magyarország előre megy, nem hátra.

A kormányfő kérdésre válaszolva azt mondta, hogy

szeretné elkerülni a koronavírus elleni oltás kötelezővé tételét.

Orbán Viktor – kulcskérdésnek nevezve a harmadik, megerősítő oltást – arról beszélt: hogy „kézenfekvő lenne a kötelező oltás elrendelése”, mint arról szó van más országokban, de a magyar kulturális közeg, néplélek ezzel szemben még nagyobb ellenállást fejtene ki.

Meggyőzéssel könnyebben lehet eljutni az emberek eszéhez, szívével, mint előírással, így a kormány minden meg fog tenni a magyarok meggyőzése érdekében – jelentette ki a miniszterelnök.