Nem volt rendben az MTA-törvény megalkotása, de csak pótlásra kérte az Ab a parlamentet, a többi indítványt elutasította. A kutatóhálózat MTA-ról történő leválasztása ennek megfelelően megmaradhat.
Az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő, amikor nem szabályozta a jogbiztonság és a tulajdonhoz való jog érvényesülésének megfelelően az Eötvös Loránd Kutatóhálózat és a kutatóintézeti hálózat korábbi működtetője, a Magyar Tudományos Akadémia közötti vagyoni viszonyokat – döntött az Alkotmánybíróság.
Az Alkotmánybíróság kedden nyilvánosan kihirdetett határozatában felhívta az Országgyűlést, hogy ezzel kapcsolatos jogalkotói feladatának 2023. június 30-ig tegyen eleget.
Az Alkotmánybírósághoz 61 országgyűlési képviselő, valamint az MTA elnöke fordult alkotmányjogi panasszal a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXVIII. törvény megsemmisítését kérve, mert úgy vélték, annak egyes részei sértik az MTA tulajdonhoz való jogát, alaptörvényben foglalt biztosítékait, és a tudomány autonómiáját. Az Ab egyesítette a két beadványt, mert lényegében ugyanazt a szabályozást támadta, hasonló indokokkal.
A korábban az MTA irányítása alatt álló, részben az MTA tulajdonából, részben költségvetési forrásból működtetett kutatóközpontokat és kutatóintézeteket a jogalkotó egy új irányítási struktúra alá helyezte. A támadott szabályozás szerint a többi között az MTA feladata a tulajdonában és a kutatóhelyek használatában lévő vagyonelemek használati jogának biztosítása. Az indítványozók álláspontja szerint ez az MTA rendelkezési jogának elvonása volt, a szabályozás az MTA alkotmányosan védett tulajdonát mint célhoz kötött közvagyont alaptörvény-ellenesen korlátozza.
A kedden kihirdetett határozat szerint az Országgyűlés
mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő
azáltal, hogy nem szabályozta megfelelően a korábban az MTA által közfeladatként működtetett és irányított kutatóintézetek új irányítási struktúrába szervezésekor a fennálló és a jövőbeli vagyonjogi viszonyokat. Az MTA vagyona célhoz kötött nem állami vagyon, amelyen belül az MTA által megszerzett tulajdon az alaptörvény szerinti tulajdonvédelem tárgya. Az államnak olyan szabályozást kell megteremtenie, amely a közfeladatok ellátásához szükséges feltéteket és garanciákat biztosítja – olvasható az Ab határozatában.
Az Alkotmánybíróság ugyanakkor
a támadott törvényi rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványokat elutasította, illetve visszautasította.
A határozathoz párhuzamos indokolást fűzött Schanda Balázs, Szabó Marcel és Salamon László alkotmánybíró. Az Alkotmánybíróság teljes határozata ezen a linken olvasható.
