A koronavírus terjedésének elfojtásában legjobban teljesítő országok februárig vagy még annál is tovább várnak az oltások beadásával.
Ausztrália, Japán, Dél-Korea és Tajvan egészségügyi rendszerét és az ezekben az államokban jelenleg tapasztalható fertőzöttségi adatokat sokan irigylik: ennek fényében furcsának tűnhet, hogy ezek az országok akár tavaszig is várnak a koronavírus elleni oltási programok megkezdésével, de a döntés megfontolt és nagyon is szándékos. Mire a felsorolt államok belevágnak az immunizációba, máshol már emberek milliói kapják meg a jelenleg elérhető oltások valamelyikét, így a hatékonyságról és az esetleges mellékhatásokról többet tudnak majd, mielőtt a legveszélyeztetettebbeknek beadnák a védőoltást.
Greg Hunt ausztrál egészségügyiminiszter a napokban nyilatkozott úgy: nem érez nyomást magukon az oltás bevezetésével kapcsolatosan. A The Guardian cikke sorra veszi, mások miért érezhetnek kényszert, és miért lehet érdemes várni az immunizációs program kezdetével.
Van idejük elemezni
Nagy-Britannia és az Egyesült Államok nincsenek ilyen szerencsés helyzetben: naponta négyezer körüli a halálos áldozatok száma az USA-ban, míg az Egyesült Királyságban csütörtökön 1162, pénteken 1325 halottat regisztráltak. Ilyen helyzetben nincs sok gondolkodni való az oltás bevezetésén: az egészségügyi rendszer és a halottasházak is túlterheltek, az egészségügyi dolgozók pedig lassan kiégnek a rengeteg megterhelő munka következményeként. Eközben egyes ausztrál államokban hónapok óta nem fedeztek fel új esetet, Új-Zélandon pedig november 18. óta nem tapasztalnak közösségi terjedést.
Jennifer Martin klinikai gyógyszerész, aki a PHARMAC (Új-Zéland egyetlen gyógyszerfelvásárlója) gyógyszerészeti és terápiás tanácsadó bizottságának tagja, azt mondta a lapnak, nagyon sokan kérdezik tőle, mikor kezdődik az immunizáció.
„Ausztráliában és Új-Zélandon azért tart sokáig az engedélyezés, mert az elérhető adatokat kétszer is ellenőrizzük és átvizsgáljuk,
hiszen ha hibát követünk el, az akkorra, mikorra a társadalom széles rétegeihez ér el az oltás, óriásivá válik” – foglalta össze. Elmondása szerint előfordulhat, hogy az adatok alapján az európaiak esetében az oltás biztonságos, de az engedélyező szervben aggályok ébrednek azzal szemben, hogy az őslakosok vagy az ázsiai emberek esetében hogyan teljesít az. „Ausztráia és Új-Zéland úgy gondolja: miért kockáztatnának, ha várhatnak is egy kicsit?”
Nem félnek az oltástól
A Pfizer oltásával kapcsolatos, anafilaxiás sokkra vonatkozó nemrég közzétett amerikai információ például egészen biztosan fontos lesz Dél-Korea számára, mely annyi oltóanyagot rendelt, amennyivel teljes, 52 milliós lakosságát immunizálni tudja, de vár az oltási program megkezdésével.
Az, hogy ezek az országok tapasztalatokat gyűjtenek, nem azt jelenti, hogy tartanának az oltásoktól. Robert Booy, a Sydney-i Egyetem fertőző betegségekre és vakcinákra szakosodott professzora szerint a Pfizer és a BioNTech oltásának öt nagy előnye van a többi oltással szemben.
„Az mRNs alapú oltások gyorsan fejleszthetők, olcsók, hatékonyak, biztonságosnak tűnnek és egy antigén segítségével könnyen módosíthatók, ha szükséges.
Tény ugyanakkor, hogy még sosem használtunk ilyen oltást, így figyelnünk kell arra is, hogy az emberek hogyan tolerálják ezt”- mondta.
Booy szerint fontos, hogy a klinikai kísérletek harmadik fázisa ne maradjon ki, és az is tény, hogy mindig kell lennie egy országnak, amely elsőként vezeti be a vakcinát. Ha neki választania kellene aközött, hogy túlterheli-e az egészségügyi ellátórendszert és exponenciálisan növekvő mértékű halálesettel néz szembe, vagy inkább bevezeti az oltást, az utóbbi mellett tenné volna le voksát.
Jobban szerveződhetnek
Japánban pénteken rekord mennyiségű, 6906 új esetet találtak, ennek ellenére a távol-keleti ország sem sieti el az oltás bevezetését. Február végén kezdhetik csak meg a folyamatot tízezer egészségügyi dolgozóval, a 65 év fölöttiek, az idősotthonok dolgozói és az alapbetegséggel rendelkezők majd csak márciusban következnek. Először
illetve így a hatóságoknak több idejük lesz a disztribúció megszervezésére, az adagok és az esetleges felesleg utánkövetésének kidolgozására, valamint az egészségügyi dolgozókat felkészíteni az oltás beadására, illetve tájékoztatni az embereket.
Martin szerint azok, akik a vakcinázást késleltető országokban élnek, hálásak lehetnek a briteknek, amerikaiaknak és kínaiaknak, akik segítségével sok adathoz juthatnak.
