A testület korábban kimondta, sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét a magyar választási rendszer kisebbségi, nemzetiségi voksolást szabályozó része.
Úgy döntött a kormány, hogy nem fogadja el az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét, hanem a jogsértőnek talált magyar választási szabályozás megváltoztatását előíró döntést megtámadja. A kormány a strasbourgi testület nagykamarájától várja az elmarasztaló döntés felülvizsgálatát, de nemhogy egy ilyen döntés, hanem még az sem biztos, hogy ott foglalkoznak a panasszal – írja a hvg.hu.
A lap kérdésére az Igazságügyi Minisztérium azt felelte, hogy a magyar kormány úgy határozott, nem fogadja el a választási rendszer nemzetiségi voksolást szabályozó részét jogsértőnek kimondó strasbourgi ítéletet, inkább az Emberi Jogok Európai Bírósága döntésének felülvizsgálatát kéri.
A kormánynak múlt péntekig kellett döntenie arról, hogy elfogadja vagy sem a magyar választási rendszer nemzetiségeket érintő szabályozását több ponton jogsértőnek kimondó ítélet. Novemberben a strasbourgi emberi jogi bíróság két nemzetiségi szavazónak igazat adva Magyarországot elmarasztaló ítéletet hozott.
Az ítélet szerint sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét a magyar választási rendszer kisebbségi, nemzetiségi voksolást szabályozó része. A Bakirdzi és E.C. kontra Magyarország ügyben a bírói tanács – tagjai közt Paczolay Péter bíróval – megállapította, hogy a törvény nem biztosítja kellően
„a nép véleményének szabad kifejezését a törvényhozó testület megválasztása során”
– írja a lap az előzményekről. Azt is felelevenítik, hogy az ítélet szerint
- aggályos, hogy a nemzetiségi listára szavazóknak le kell mondaniuk a pártlistára szavazásról,
- sérül a választás titkosságához való jog is a listára szavazás tényének rögzítése és az egyetlen listára szavazás miatt,
- ráadásul a nemzetiségi lista zárt, így nincs mód a választói akarat valódi kifejezésére. Kimondta a bíróság azt is:
- alapvető jogkorlátozás, hogy a 13 magyarországi kisebbségből 11-nek a kis létszáma miatt esélye sincs arra, hogy parlamenti képviselőt válasszon.
A jogsértő törvényi keretek megváltoztatását az ítélet előírta ugyan, de nem tett ajánlást a jogalkotónak, miként valósítsa meg a mostaninál jobb, jogilag rendezett helyzetet. Ám az ítélet egyelőre nem is végleges, mivel a kormány kéri az ügy nagykamara elé terjesztését. Ez azonban nem automatikus: a kérelem indokoltságáról egy bírói szűrőtestület dönt:
- ha a kormány kérelmét elutasítják, az ítélet véglegessé válik,
- ha továbbengedik, akkor az ismételt vizsgálatra és nyilvános tárgyalásra a nagykamara elé kerül, amelynek döntése már végleges.
