Kínai és brit koronavírus kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy sorsdöntő lehet, mekkora „adag” vírussal fertőződik meg valaki. A nagy tömegű vírusfertőzés nyilvánvalóan sokkal veszélyesebb lehet, mint amikor csak kisebb mennyiségű kórokozó jut be a szervezetünkbe.
Ezért olyan veszélyes amikor egy fertőzött beteg ráköhög vagy rátüsszent a többiekre. Hiszen ilyenkor hatalmas mennyiségű vírus kerül a levegőbe, ami aztán nagyon nagy eséllyel fertőz. Ráadásul ilyenkor valóságos vírusfelhő juthat be a másik ember szervezetébe.
Wendy Barclay professzor, a fertőző betegségek szakértője a londoni Imperial College-ban így foglalta össze a lényeget:
„A csata kimenetele sok tekintetben a szervezetünkben összeütköző seregek méretétől függ. Egy nagyon nagy vírussereget nyilvánvalóan nehezebb legyőznie az immunrendszerünknek, mint egy kisebbet.”
Nyilvánvalóan sokkal kisebb a fertőzés veszélye – noha természetesen ez sem lebecsülendő, ha mondjuk valamiféle felületről, mondjuk egy ajtókilincsről vagy a mobiltelefonunk révén fertőződünk meg. Ugyanis ilyenkor magától értetődően kisebb mennyiségű vírus jut be a szervezetünkbe.
Akár fiatal, életerős szervezetben is „pánikreakciót” válthat ki a hirtelen nagymértékű vírusfertőzés. Az immunrendszer ilyenkor„bepánikol” és azonnali, nagyszabású, gyors választ akar adni a kórokozók támadására. Ami aztán akár össze is roppanthatja a megbetegedett ember egész szervezetét.
Az orvostudomány citokin – viharnak nevezi ezt a jelenséget, a szervezet pánikszerű válaszát a fertőzésre.
A citokinek olyan fehérjék, amelyeket az immunrendszer vészjelzőként használ, vagy hírvivő anyagok. A citokinek toborozzák az immunsejteket a fertőzés helyére, amik ezt követően elpusztítják a fertőzött szöveteket a szervezet többi részének megmentése érdekében. Koronavírus-fertőzés esetén az immunrendszer szinte elárasztja a tüdőt citokinekkel. A pánikreakció azt jelenti, hogy a citokinek már nemcsak a fertőzött sejteket, de az egészséges szöveteket is megtámadják. A „citokin viharok” aztán újabb gyulladásokat okoznak, ami nagyon legyengíti a szervezetet.
Hordjanak maszkot a vírusgazdák!
Ezért annyira fontos, hogy a lehető leginkább elkerüljük a nagyarányú vírusfertőzést, hogy kerüljük azokat az alkalmakat, amikor ránk köhöghet, ránk tüsszenthet egy beteg. Ez persze nemcsak a koronavírusra, hanem mindenféle fertőzésre igaz.
A Távol-Keleten, Thaiföldön, Japánban már évtizedek óta a társadalmi elvárások közé tartozik, hogy aki akárcsak megfázott, nyomban maszkot húz magára, hogy ne adja tovább a betegséget. Ezért mondja minden komoly szakember, hogy a maszk viselése elsősorban a fertőzött emberek esetében kötelező.
Minél kevesebb vírus jut be a megfertőződött ember szervezetébe, annál kisebbek, kezelhetőbbek lesznek a betegség tünetei, vagy ha erős az immunrendszere akár tünetmentes is maradhat.
A nagyobb mennyiségű vírusfertőzés szinte automatikusan magas lázat okoz, ez is egy védekezési formája a szervezetnek, így is megpróbálja elpusztítani a kórokozókat. Csakhogy a magas hőmérséklet rengeteg kalória azonnali elégetésével jár, így már ez is nagy próbatételt jelent és legyengítheti a beteget.
A magasabb testhőmérsékleten hatékonyabb a szervezet immunvédelme, mivel a fehérvérsejtek gyorsabban szaporodnak ilyenkor, a kórokozóknak viszont nem kedvez a lázas állapot.
A Pediatrics című szakfolyóiratban amerikai gyermekgyógyászok például azt hangsúlyozták, hogy a láz önmagában nem betegség, hanem mechanizmus, amely segít a fertőzés elleni küzdelemben, csökkentheti a vírusok és baktériumok szaporodását, és segítheti a védekezéshez fontos immunsejtek termelődését a szervezetben.
A kiugróan magas láz illetve az elhúzódó lázas állapot, ártalmas is lehet az emberi szervezetre. A gyors pulzus, a fokozott alapanyagcsere megterhelheti a szívet, különösen, ha az egyébként sem teljesen egészséges. A 41Celsius fok fölötti láz pedig már az emberi sejtekre is károsan hathat.
A koronavírus fertőzés kimenetele, tehát alapvetően két dolgon múlik. A legeslegfontosabb, hogy ne fertőződjünk, vagy ha mégis, akkor a lehető legkisebb mennyiségű vírussal. Minél kevesebb kórokozó jut be a szervezetünkbe, annál könnyebben megbirkózhatunk vele.
Emellett persze nagyon fontos az általános egészségi állapotunk. Az, hogy mennyire vagyunk fittek, egészségesek azt is jelzi, hogy milyen állapotban van, mennyire felkészült az immun-hadseregünk!
De amint láttuk egy hatalmas mennyiségű kórokozó-támadás még az egészséges szervezetet is nagyon nagy próbatétel elé állíthatja. Kerüljük el a citokin-vihart!
Forrás: Ripost.hu
