Az atomenergetika jelentős szerepet játszik Magyarország modern energiarendszerének fenntartásában. Az ország sokféle létesítménnyel rendelkezik, amelyek különböző területek és alkalmazások szerint használják az atomenergiát. Ezek a létesítmények lehetővé teszik Magyarország számára, hogy megfeleljen az európai uniós biztonságos atomenergetikai előírásoknak és biztosítsa a modern energiarendszer fenntartásának mértékét. Az atomenergetika Magyarországon marad és fontos szerepet fog játszani az ország energiarendszerének alakításában a következő évtizedekben is.
Ezen túl, az energiatudományi kutatások mellett Magyarországon további területeken is alkalmaznak atomenergetikai technológiákat, például a gyógyszerkutatásban és az informatikában.
Az atomenergetika továbbra is fontos szerepet tölt be az energiapolitika területén Magyarországon és egyre nagyobb hangsúlyt kap a biztonsági intézkedések megtartásának jelentősége mellett. Az ország folyamatosan fejleszti az atomenergetikai létesítményeket, valamint az atomenergia biztonsága és védelme terén elérhető technológiákat. A magyar atomenergetikai rendszer továbbra is kifejezetten figyelemre méltó a többi uniós tagországhoz képest.
BME Nukleáris Technikai Intézet Oktatóreaktor
Az oktatóreaktor tervezését 1962-ben kezdték meg és mivel akkoriban még nem létezett szabályozás a hasonló intézményekre, igen hosszú volt a tervezési folyamat A reaktor csupán 1971-ben vált kritikussá, tehát ekkorra folytak benne önfenntartó láncreakciók.
Tervezés során ügyeltek rá, hogy a létesítmény alkalmas legyen magas szintű kutatási és oktatási feladatokra és 1973-óta már egyetemi intézményként van számon tartva.
Természetesen a reaktor teljesítmény szinte a legalacsonyabb, gondolva a kiképzetlen hallgatók jelenlétére, illetve, hogy maga az épület Budapest közepén helyezkedik el.
Az oktatóreaktort minden 16. életétévét betöltött személy (min 10- max 20fő) előzetes bejelentkezést követően látogathatja (természetesen, mint minden sugárveszélyes helyen, terhes nők kivételével).
Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója
A létesítmény Püspökszilágy és Kisnémedi határán helyezkedik el. Fő feladata, nem atomerőművi, úgynevezett intézményi hulladékok kezelése, melyek leginkább az izotóp technika alkalmazásának területeiről származnak. Az atomerőművek kiégett fűtőelemeit átmeneti időszakig tárolják, amíg végleges döntés nem születik azok elhelyezéséről vagy újrafeldolgozásáról.
Az RHFT kültéri tárolóiban véglegesen 5040 m3 radioaktív hulladék helyezhető el, míg az üzemi épületben lévő átmeneti tárolókban mintegy 300 m3 hulladék átmeneti tárolására van lehetőség.
Energiatudományi Kutatóközpont
A kutatóreaktor az alap- és alkalmazott kutatások számára nagyteljesítményű (nagy neutron sűrűségű) neutronforrásként szolgál. A reaktorban keletkező neutronokat különböző anyagok vizsgálatára lehet felhasználni. A felhasználás szervezésére és javítására a második rekonstrukciót követően, az 1993-as üzembe helyezés előtt létrejött a Budapesti Neutron Center (BNC). A BNC közvetítésével magyar és külföldi kutatóintézetek és egyetemek nagyszámú kutatója végzett, illetve végez méréseket a reaktornál. Ez az egyetlen kelet európai berendezés, amelyet az Európai Közösség és magáénak tart és EU kutatói számára kibérel.
Ebben a létesítményben állítják elő a gyógyászatban és az iparban felhasználható radioaktív izotópokat.
Paksi Atomerőmű
Egy átlagos hírfogyasztó ezen létesítmény létezéséról és tevékenységéról tud a legtöbbet így úgy vélem nem kell bemutatni senkinek Magyarország egyetlen atomerőművét. A Paksi atomerőmű 1969 és 1987 között épült meg és jelenleg az ország áramellátásának csaknem felét biztosítja karbonmentesen. Jelenleg bővítéséről döntöttek, ami 2032-re valósulhat meg.
