Az időszámításunk szerint 1. és 5. század közöttire datálható szarmata település építményeinek, árkainak és kemencéinek körvonalai rajzolódtak ki a vasútvonal építéséhez kapcsolódó feltárások közben.
Szarmata település nyomait találták meg régészek a vajdasági Kishegyes közelében, a Budapest–Belgrád vasútvonal nyomvonalán.
Szűcs Balázs, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója a szabadkai Pannon Rádióban pénteken kiemelte, korábbi vizsgálatok, valamint a korszerű műszerek segítségével már kimutatták, hogy mely területeken lehetnek régészeti lelőhelyek, így amikor elkezdődött a gyorsvasút építése, számítottak arra, hogy a munkálatok során feltárnak valamit. Mára kiderült, hogy ókori település lehetett a mai Kishegyes határában – mondta. Hozzátette: a téli időszakban általában nem végeznek feltárási munkát, most viszont egyrészt sürget az idő a vasút építése miatt, másrészt pedig az időjárási körülmények is kedvezőek, így a régészek hatékonyan tudják végezni a munkájukat.
https://www.facebook.com/sarkoziistvanmagyarnemzetitanacs/posts/162398519864584
A munkálatok jól zajlanak, a talaj felső rétegét már eltávolították, drónfelvételeken már szépen kirajzolódnak a különböző építmények, árkok, kemencék körvonalai, és ezekből már az is feltételezhető, hogy egy i.sz. 1. és 5. század közötti szarmata településről lehet szó – magyarázta Szűcs Balázs. Hozzátette, hogy a leletek pontos származási idejének a meghatározását a következő fázisban végzik, amikor ki is ássák, megvizsgálják, rendszerezik, majd kiállítják őket – tette hozzá.
A nomád életmódot folytató szarmaták az i.sz. első században érkezhettek Keletről a Kárpát-medence területére, ahol végül letelepedtek, néhány évszázad után pedig összeolvadtak az itt élő többi néppel.
(Kiemelt képünk illusztráció.)
Forrás, fotó: hvg / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
