Érkezik oltás végre Afrikába is, de ezzel még nem oldódott meg a helyzet teljes mértékben.
A szakértők egyetértenek abban, hogy Afrika lakosságának beoltása nélkül nem sikerül megfékezni a járványt. Ez eddig azért sem volt lehetséges, mert a kontinensre egyszerűen nem érkezett megfelelő mennyiségű oltóanyag, most azonban fordult a kocka, de nehézségek így is akadnak szép számmal.
A jelenlegi, alacsony átoltottság olyan új variánsok kialakulásához vezethet, mint az omikron: jelenleg 102 millió ember van beoltva a kontinensen, ami nagyon alacsony, mindössze 7,5 százalékos átoltottsági arányt jelent a WHO adatai szerint. Ez megnyújtja a járvány hosszát.
Az afrikai országok vezetői régóta kérik a Reuters cikke szerint, hogy juttassanak több oltást országaik részére, de egészen a közelmúltig ezt ellehetetlenítette a gazdag országok oltásfelhalmozása.
Sokmillió oltás jön
A források, az orvosi személyzet és a felszerelés hiánya, valamint a vakcinákkal kapcsolatos bizonytalanság már eddig is akadályozta az oltási kampányokat Afrika egyes részein. A szakértők figyelmeztetése szerint az elkövetkező hetekben várhatóan több millió adag oltás érkezik a kontinensre, ezek beadását is hátráltathatják a nehézségek.
A Tony Blair Institute for Global Change adatai szerint
a kontinensre eddig megérkezett oltóanyagok mintegy 40 százalékát nem használták fel.
Az intézet szerint az oltóanyag felhasználásának arányát a négyszeresére kell növelni ahhoz, hogy az elkövetkező hónapokban lépést tartson a várható ellátással.
„Mindannyian nagyon aggódunk amiatt, hogy egyes országokban nem tudják beadni az oltásokat. A felvételi arány nem olyan, mint amilyennek szerettük volna látni” – mondta John Nkengasong, az afrikai járványügyi központ vezetője.
Változtatni kell a rutinon
A bő egymilliárdos lakosságú Afrikában az oltási arányok igen eltérőek az egyes államok közt, a viszonylag kis nemzetek és Észak-Afrika egyes államai sikeresebbek. A Zöld-foki szigetek, a Nyugat-Afrika partjainál fekvő, 600 ezer lakosú szigetország a felnőttek közel 65 százalékát beoltotta már, ami néhány európai országgal vetekszik. Eközben a Kongói Demokratikus Köztársaságban, a Közép-Afrikában található, közel 90 millió lakosú, nyugtalan országban ez az arány 0,1 százalék.
Kenya viszonylag jól teljesít: Kelet-Afrika legnagyobb gazdasága az elmúlt két hétben közel 5 millió adagot kapott, miután hónapok óta lassú volt az ellátás. December 1-jén rekordmennyiségű, 110 000 embert oltott be, és ezt az arányt a következő 30 napban is fenn kívánja tartani – mondta Willis Akhwale, a kormány koronavírus elleni vakcinával foglalkozó munkacsoportjának vezetője. Ezzel a 47 milliós lakosságból 10 millióra emelkedne a beoltottak száma. A Sekenani kórházban ugyanakkor hiába kínálnak négy hete oltást, gyakran elfogy a vakcinájuk, ilyenkor az emberek hiába jönnek hozzájuk, hosszú utat megtéve. Az ok:
amiben a rutinszerűen adott vakcinákat tárolják. Itt az a gyakorlat, hogy ők mennek el az oltandó emberekhez motorbiciklikkel: most viszont a vakcina kívánta követelmények miatt azt kell kérniük, az emberek jöjjenek hozzájuk.
Helyi sajátosságokkal is meg kell küzdeni
Az afrikai oltási kampány a COVAX vakcináinak köszönhetően indulhatott el: amikor az első adagok megérkeztek, sok országban nem volt elég hűtő, maszk vagy vatta sem. Később az indiai vírushelyzet romlásával befagytak a források. Most pedig, amikor végre érkezik vakcina Afrikába, új probléma alakult ki: az mRNS-oltások tárolására és szállítására nincsen megfelelő lánc, mivel abba nem fektetett be korábban a COVAX, mely leginkább az AstraZeneca vakcináját szállította a kontinensre. Az pedig nem igényel olyan alacsony hőfokú szállítást.
Máshol a személyzethiány és a gyakori áramszünetek rontják a helyzetet. Malinak, Afrika egyik legszegényebb és nagy területű országának két olyan szállító teherautója van, amelyben megoldható az oltások hűtése hosszabb utakra is. Még szüksége lenne 288 hűtőre is, melyből eddig tízet kapott meg.
Sokszor ha érkezik is oltás, abban sincs köszönet, mivel olyan lejárat közeli adagokat szállítanának, amelyeket már nem tudnak beadni idejében.
Az oltásokkal kapcsolatos bizalmatlanság is nagyon fontos faktor: Etiópiában annyira kevesen akarják felvenni a vakcinákat, hogy attól tartanak, lejár szavatosságuk, mielőtt valakinek beadhatnák azokat. Az információáramlás is nehézkes a helyi oltási kampányokkal kapcsolatosan: van, aki oltatná magát, de mire megtudja, hogy lehetősége lenne erre a közelben, már késő van az elinduláshoz. És van, aki egyszerűen nem is tájékozódik, így saját információi és félelmei akadályozzák meg abban, hogy be legyen oltva.
