A mentesség legfontosabb elemeiről már megállapodás született, de a Kereskedelmi Világszervezet minden tagállamának egyet kell értenie ahhoz, hogy az megvalósulhasson.
A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) több mint egyéves patthelyzet után nyilatkozott pozitívan a koronavírus elleni vakcinák szabadalmi jogainak felfüggesztéséről szóló ideiglenes megállapodásról. A gyógyszergyártók szerint viszont a lépés veszélyezteti az iparág képességét arra, hogy reagáljon a jövőbeli egészségügyi válságokra.
Az Egyesült Államok, az Európai Unió, India és Dél-Afrika a Reuters cikke szerint már meg is állapodott a mentesség kulcsfontosságú elemeiről, de a WTO mind a 164 tagjának támogatására van szükség, mivel a szervezet konszenzuson alapuló döntéseket hoz, így egyetlen ország elutasítása még mindig megakadályozhatja a megállapodás létrejöttét.
Kínára nem érvényes, de India nyerhet vele
„Ez egy jelentős előrelépés, de még nem tartunk ott, ahol kellene. Még sok munka vár ránk, hogy biztosítsuk a WTO teljes tagságának támogatását” – mondta Ngozi Okonjo-Iweala, a WTO főigazgatója a megállapodás bejelentése után.
A megállapodás jóváhagyása esetén azok a fejlődő országok, amelyek a 2021-es oltásexport kevesebb mint 10 százalékát adták,
három vagy öt évig engedélyezhetnék a hazai gyártóknak, hogy a szabadalomtulajdonosok hozzájárulása nélkül állítsák elő a vakcinákat.
Ez a megállapodás kizárná Kínát, de India számára szabad utat nyithatna, mivel az ország 2021 nagy részében betiltotta a vakcinaexportot.
A gyártók pesszimisták
A gyógyszergyártók nemzetközi szövetségében (IFPMA) tömörülő gyártók szerint a lépés alááshatja a jövőbeli válságokra való reagálási képességüket.
„A gyógyszeripari vállalatok továbbra is azt az álláspontot képviselik, miszerint a szabadalmak gyengítése most, amikor széles körben elismert, hogy a koronavírus elleni vakcinák kapcsán már nem tapasztalhatók ellátási nehézségek, rossz jelzést küld” – mondta Thomas Cueni, az IFPMA főigazgatója.
A több mint 90 kampánycsoportot tömörítő People’s Vaccine Alliance szerint a javaslat
például az üzleti titkokat, és nem tartalmaz olyan kezeléseket, amelyek milliók életét menthetnék meg.
„Egy válsághelyzetben a félmegoldások nem elfogadhatóak” – hangzott el.
A terápiás készítmények is sorra kerülhetnek
Az ideiglenes megállapodás szerint a WTO-tagoknak hat hónapon belül dönteniük kell a diagnosztikai és terápiás készítményekre vonatkozó kiterjesztésről.
A Pfizer nem kívánta kommentálni a kezdeményezést, és a BioNTech sem szolgáltatott azonnali reakciót. A két cég vállalta, hogy 2021-ben és 2022-ben 2 milliárd adagot biztosítanak vakcinájukból az alacsony és közepes jövedelmű országok számára. Az AstraZeneca szintén nem kívánt nyilatkozni.