Az új variáns megjelenésével egyidejűleg azzal kapcsolatosan is felmerültek aggályok, hogy a friss vírustörzs hatékonyabban kerülheti ki az oltások adta védettséget bármely eddigi variánsnál, így a deltánál is.
Az aggodalmak oka az, hogy az omikronban a tüskefehérjén 30 fölött van a mutációk száma, márpedig a vakcinák a tüskefehérje célzásának segítségével készítik fel az immunrendszert arra, hogy tudja, mi a dolga, amikor találkozik az új koronavírussal.
Az omikron mutációi közül tíz a receptorkötő doménen található: a delta esetében ezen a területen mindössze két mutáció jelentkezett a korábbiakhoz képest.
A T-sejtekre is számíthatunk
A nagy számú változások ellenére ugyanakkor még mindig vannak olyan területei a tüskefehérjének, amelyeket az antitestek és a T-sejtek fel tudnak ismerni, így szervezetünk reagálni tud a vírusra – írja a The Guardian.
„Ha a mutációkat rávetítjük a tüskefehérje kristályszerkezetének képére, majd a képet az összes ismert fő antitest-aktivitáshoz viszonyítjuk, akkor a látvány elég ijesztőnek tűnik – a legtöbb kulcsfontosságú, semlegesítő antitest célpontja elvész, így mi marad az immunvédelemből?” – ecsetelte Danny Altmann, az Imperial College London immunológus professzora. Vannak ugyanakkor jó hírek is az omikronnal kapcsolatosan.
„A Dél-Afrikából érkező adatok azt mutatják, hogy a helyzet nem tűnik súlyosnak, a kórházba kerülő emberek inkább oltatlanok, mint oltottak, úgy tűnik, az oltás még mindig nyújt némi védelmet számukra.”
Ráadásul ott vannak még a T-sejtek is, amelyek jelzik az antitesteket termelő B-sejtek számára, milyen veszéllyel állnak szemben, valamint támadást is indítanak a betolakodóval szemben. Altmann azt mondja, jelen ismereteink szerina T-sejtek meg tudják különböztetni a variánsokat, ami valamilyen szintű védelmet ad.
Az omikron ellen is kell az emlékeztető adag
A nagy kérdés az, milyen szintű ez a védelem. A delta esetében tudjuk, hogy alacsonyabb a korábbinál, igaz, egy oltottnak így is háromszor kisebb az esélye a megbetegedésre a delta által, mint egy oltatlannak. Ami még fontosabb, hogy a halálos kimenetelű megbetegedés kilencszer kisebb rizikó esetekben.
Most úgy tűnik, az omikronnal való megfertőződés nagyobb eséllyel fordul elő, mint a deltával való, viszont a védettség valószínűleg csak gyengül, de el nem tűnik.
„A vírus nem veszíthet el minden egyes epitópot felszínén, mert ha ez megtörténne, a tüskefehérje nem működhetne tovább. Lesznek tehát olyan antitestek és T-sejtek, amelyek továbbra is hatékonyak maradnak” – vélekedik Paul Morgan, a Cardiffi Egyetem immunológusa.
A védelmi szint növelésére jó ötlet harmadik adag oltást felvenni az omikron miatt is, akik pedig két oltás után elkapták a deltát, talán még szélesebb körű védelemmel rendelkeznek. Ez annak köszönhető, hogy ők nemcsak az eredeti, vuhani vírus tüskefehérjéjét ismerték meg az oltás által, de a delta által ki is voltak téve a megbetegedésnek. A klasszikus és az újabb vírussal való találkozás révén nagyon széles és effektív az immunvédelem, amely David Matthews, a Bristoli Egyetem virológusa szerint jó eséllyel védelmet ad minden variánssal szemben is. Az ő véleménye szerint a legnagyobb bajban továbbra is az oltatlanok vannak, akik nagy számban kórházakba kerülve az egészségügyi ellátórendszer biztonságos működését is veszélyeztetik.
Nyitott kérdések
Azt ugyanakkor nem tudjuk még,
és a szájon át szedhető antitestkoktélok működésének hatékonysága is rejtély egyelőre a variánssal szemben. Valószínűleg ugyanúgy, mint a kórházakban használt dexametazon, ezek is hatásosak maradnak.
Az egyik legfontosabb kérdés ugyanakkor az, hogy
az omikron miatt. Szerencsére mind az mRNS, mind a vektoros platformon készült vakcinák gyorsan módosíthatók, ha szükség lesz erre.