Bár maga a metaverzum kifejezés már 1992 óta létezik, fejlődésében az elmúlt években jelentős változás következett be. A kiterjesztett virtuális valóság mögött álló technológiák egyre megfizethetőbbek lettek, a Covid-19 világjárvány okozta társadalmi-kulturális változás eredményeként pedig egyre szélesebb körben lett elfogadott vélekedés, hogy a digitális világok az emberi kapcsolatok életképes helyszínei lehetnek.
A vállalkozások megduplázták a virtuális világok iránti érdeklődésüket: a Deloitte adatai szerint tavaly több tízmilliárd dollárnyi kockázati tőkebefektetés érkezett ilyen területre, az elemzők 2024-re 800 milliárd dolláros piacot becsülnek.
Az elkövetkező néhány évben a vállalatok új üzleti modelleket építenek a korlátlan valóság által nyújtott képességekre. Az innovatív vállalatok költségcsökkentéssel és az ügyfél elkötelezettség növelésével dolgoznak ki teljesen új értékajánlatokat a most kibontakozó piac megszerzéséért. Az edge computing, valamint a kiterjesztett és virtuális (AR/VR) technológiákba való befektetés alapvetővé válik, a szándékos, stratégiai elfogadás kulcsfontosságú lesz – olvasható a Deloitte friss elemzésében.
Hosszu Gábor, a vállalat technológiai tanácsadással foglalkozó üzletágának igazgatója szerint a metaverzummal kapcsolatban sok túlzást lehet hallani, olvasni.
„Vállalati eszközként gondolva erre, egy cégvezető nem a személyes élmények csökkentett helyettesítőjeként, hanem az e-mail és a szöveges chat alternatívájaként tekint majd a megoldásra. Más szóval a metaverzumot leginkább úgy kell elképzelni, mint most is használt online megoldások még immerzívebb megtestesülését: egy internet pluszt.”
Technológiából játék, majd üzleti eszköz
A teljes digitális játékipar bevétele 2023-ban várhatóan meghaladja a 220 milliárd dollárt – ez több, mint a videóstreamingből, digitális zenéből és e-könyvekből származó együttes bevétel. Az online játékipar bevétele ugyanakkor idén várhatóan meghaladja a 26 milliárd dollárt és több, mint 1,1 milliárd felhasználó vesz részt valamilyen formában online játékokban.
Ezek a játékosok gyakran nemcsak a játék miatt gyűlnek össze az interneten, hanem az immerzív internet által kínált szociális és vásárlási lehetőségek miatt is. Az USA-ban az online játékosok mintegy negyede vett részt játékon belüli eseményen tavaly: Ariana Grande és Charlie Puth Fortnite-béli koncertjei több millió játékost vonzottak. A játékon belüli élő eseményeken részt vevők 82 százaléka vásárolt is az esemény hatására, digitális és fizikai termékek formájában egyaránt. A Gucci luxusmárka a Roblox játékban egy virtuális kézitáskát a fizikai, kézzel fogható példány áránál 800 dollárral drágábban értékesített.
„Ezek a számok nyomatékosan bizonyítják, hogy az immerzív internet gazdasága a fizikai világot tükrözi: a márkák felárat számíthatnak fel azért, ha egyedi élményt nyújtanak, vagy ha értéket közvetítenek más fogyasztók felé” – mondta Hosszu Gábor.
2026-ra a fogyasztók negyede naponta legalább egy órát tölthet a metaverzumban. A becslések szerint a vállalkozások 30 százalék már készen áll arra, hogy termékeikkel és szolgáltatásaikkal ezen az új színtéren is megcélozzák a felhasználókat. A piac igen dinamikusan fejlődik, ezért egy vállalat számára a megfelelő stratégia kiválasztása kulcsfontosságú: ez jelenti majd a döntő különbséget a győztesek és a vesztesek között.
Felhasználási stratégiák
A Deloitte szerint az internet dotcom-boom idején való elterjedését tanulmányozva több módszert is alkalmazhatnak a cégek a metaverzummal való tervezésben.
A promóterek, bővítők és úttörök célja ugyanaz: felhasználók bevonzása és piacnyerés – a módszereik mások.
Azok a vállalatok, amelyek ma az internetet elsősorban termékeik és szolgáltatásaik népszerűsítésére használták, valószínűleg a metaverzumban is promóterek maradnak, ők a metaverzumot nem termékmodelljük alapvető részének, inkább a fogyasztók bevonásának egyik módjának tekintik.
A bővítők számára az új AR/VR-technológia arra nyújt lehetőséget, hogy termékeiket és szolgáltatásaikat az immerzív internetre jellemző módon terjesszék ki, anélkül is hasznot húzhatnak a metaverzum iránti jelenlegi érdeklődésből, hogy újra kellene gondolniuk üzleti modelljüket. Jó példa erre a wimbledoni versenyt is rendező Egyesült Királyság Teniszszövetsége, amely AR-üzeneteket ágyazott teniszlabdák dobozaiba: a sportolók személyre szabott AR-üzenetet láthattak egy prominens teniszezőtől, amint meghívja őket egy eseményre, vagy arra ösztönzi őket, hogy folytassák a gyakorlást.
A metaverzumban rejlő lehetőségekkel nagyobb kockázatot vállalni kívánó úttörő vállalatok már most is kulcsfontosságú alaptechnológiákat, platformokat, termékeket, szolgáltatásokat, tartalmakat és egyéb, a metaverzumot lehetővé tevő elemeket fejlesztenek. Erre kiváló példa a Pokémon Go mobiljáték készítő Niantic, amely több tízmillió felhasználó számára népszerűsítette az AR-metaverzum lehetőségeit, amellyel becsült értéke 150 millió dollárról 9 milliárd dollárra nőtt. (A cég által fejlesztett legújabb játék, az NBA All-World nemrég jelent meg, ezúttal az amerikai profi kosárlabdaliga témáját ültették át a kiterjesztett valóságba.)
Vállalati felhasználás: szimuláció és kiterjesztett élmények
A metaverzum nem csupán a direkt árbevétel-növekedésről szól, segítségével sokan megőrizhetik, megvédhetik és optimalizálhatják meglévő üzleti modelljeiket.
A virtuális tesztpályák csökkentik az összetett gépek tervezésének, építésének és üzemeltetésének költségeit az olyan tőkeigényes iparágakban, mint a légi közlekedés.
Az Airbus és a Boeing új repülőgép modelljeik digitális ikreit is létrehozzák, szerelőiket pedig AR-headsetekkel szerelik fel – ez 70 százalék feletti minőségjavulást eredményez.
Az NVIDIA által fejlesztett Omniverse platformon pedig autógyártók egész gyárakat szimulálhatnak. A BMW 30 százalékos hatékonyságnövekedést vár attól, hogy mesterséges intelligenciát alkalmaz a padlómozgások optimalizálására.
A Stora Enso újrahasznosítható termékek vezető szállítója a csomagolás, bioanyagok, faépítés és papíripar területén, egyben a világ egyik legnagyobb magánerdő-tulajdonosa is. A vállalat egy erdő digitális ikertestvérét kívánja kifejleszteni, hogy ezzel támogassa erdészeit a megfelelő döntésekben és a fenntartható erdőgazdálkodás révén védje a biológiai sokféleséget.
Az AR/VR intuitív, skálázható, személyre szabott élményeket is tud nyújtani tanuláshoz és kooperációhoz. Ilyen megoldások jobb adatokat szolgáltatnak a részvételi arányokról, hogy a tanulók mennyi időt töltenek a leckékkel, és milyen lépéseknél akadnak el – ezzel pedig a képzés hatékonysága javítható. Az Egyesült Államok legnagyobb áramszolgáltatója, az Exelon jelentős előnyökre tett szert elektromos alállomásokkal kapcsolatos képzéseivel, a leendő munkatársak biztonságának kockáztatása nélkül.
Következő állomás: valóság az online térben
A jövőben a számítástechnika, a konnektivitás és a kontextus egyidejű fejlődése izgalmas lehetőségek sorát teremti meg a metaverzum és az immerzív technológiák számára – olvasható a Deloitte elemzésében.
A fejlődés következő évtizedének lehetséges útjai az érzékszervi kiterjesztés, gondolatalapú vezérlés, az all-in-one eszközök és a térbeli interakció.
Az OVR Technology VR-headsetekhez csatlakoztatható illatcsomagokat fejleszt, a HaptX pedig haptikus kesztyűket készít az érintés érzékelésére. Az agy-számítógép interfészek (BCI) a felhasználók és a technológia közötti interakciót segítik, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy gondolat segítségével történő irányítást. Az agyba épített chip még kísérleti fázisú, a nem-invazív BCI-technológia azonban már terjedőfélben van az AR/VR-headsetekben.
Az eszközök következő generációja anélkül kapcsolhatja össze a felhasználókat a metaverzummal, hogy külön headsetre vagy kézi eszközre lenne szükség: beléphetünk egy médiaterembe, ahol a metaverzum hologramként jelenik meg a falakon, vagy olyan laptopon dolgozhatunk, amely kamerák segítségével a munkavállaló valós gesztusait egy avatár mozgására fordítja le virtuális munkahelyén.
Az intelligens szemüvegek és mozgásérzékelők lehetővé teszik a térbeli interakciót, amely által a felhasználók közvetlenül léphetnek interakcióba a fizikai réteggel: ilyen lehet, amikor a vendégek okosszemüveget viselve sétálhatnak be egy étterembe, ahol tetszőleges helyen jelenik meg a nyitvatartási idő, vagy az aktuális akciók és értékelések listája – a lehetőségeknek csak a képzelet szab határt.
„Miközben erre a jövőre készülnek, a vezetőknek nagyon is tudatában kell lenniük annak, hogy kockázatok – beleértve a kiberbiztonságot, adatvédelmet, szabályozást és etikát is – egyáltalán nem egyszerűek. Az immerzív technológiák gazdaságra gyakorolt potenciálisan komoly hatására való tekintettel, a döntéshozóknak időt kell szánniuk a technológia olyan módon történő alakítására, amely erősíti a bizalmat és értéket teremt” – tette hozzá Hosszu Gábor.
Forrás, fotó: hvg / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
