Csernobil — Harminchat éve ezen a napon történt az emberiség történetének legnagyobb nukleáris katasztrófája: a kora reggeli órákban felrobbant az ukrajnai (korábban a Szovjetunióhoz tartozó) csernobili atomerőmű.
Még sok idő után is számos megválaszolatlan kérdés maradt a balesettel kapcsolatban, különösen a hatalmas sugárszivárgás hosszú távú egészségi hatásait illetően. Sok érdekes tény azonban már napvilágra került.
Atombomba-erejű sugárzás
Körülbelül harmincezer ember tartózkodott a reaktor közelében, amikor felrobbant. A kitett személyek átlagosan akkora sugárdózist kaptak, amekkorát a túlélőknél tapasztaltak az 1945-ben Hirosimára ledobott atombomba után.
Halálra ítélt tűzoltók
A robbanás nemcsak rengeteg sugárzást szabadított fel, hanem tüzet is okozott az erőműben. A tűzoltók, akik a lángok megfékezésére siettek, magas sugárzásnak voltak kitéve, és tucatnyian haltak meg sugárfertőzésben.
Svédország riasztott először
1986 még a hidegháború ideje volt, a Szovjetunió titokban tartotta a történteket, még az is napokba telt, míg kiadták az utasítást, hogy evakuálják a közeli területeket. A robbanásról elsőként egy svéd atomerőmű dolgozói értesültek, mert műszereik abnormálisan magas sugárzási szintet jeleztek. Svédország küldte ki az első riasztást, hogy valami történt. Hogy pontosan mi, az csak akkor derült ki, amikor a világ műholdjait a mai Észak-Ukrajna területére irányították.
Mikor lesz biztonságos?
Rengeteg tudományos publikáció jelent meg arról, hogy Csernobil mikor lesz újra biztonságos. A válaszok óriási szórást mutatnak, háromszáz évtől húszezer évig terjed a skála. Az biztos, hogy Csernobil még csak lábadozik.
Költségek
A katasztrófa óta eltelt 35 évben hatalmas erőfeszítések történtek Csernobil területének biztonságban tartására. Ennek költségeit 700 milliárd dollárra (több mint kétszázharmincbillió forint) becsülik.
Lenin tovább él
Mivel a fertőzött zónában megállt az idő, jelenleg Csernobilban található a legtöbb Lenin-szobor. Ukrajnában 2015-ben hoztak törvényt a kommunista jelképek eltüntetéséről, de ez a katasztrófa helyszínén nem történt meg, így megmaradtak a bolsevik vezérről készült festmények, szobrok, plakátok.
Hét leállás volt
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat és az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézete 2020-ban tette nyilvánossá a csernobili katasztrófáról szóló archívumát. A dokumentumokból kiderült, hogy 1971 és 1981 között a csernobili atomerőműben 29 vészleállás történt. Ezek közül nyolc a személyzet hibájából következett be.
Újjáéledő vadvilág
A zárt zónában élő jávorszarvasok, őzek, gímszarvasok és vaddisznók száma ma hasonló a közeli, nem szennyezett természetvédelmi területek populációihoz. A farkasok különösen elszaporodtak, népességük hétszer akkora, mint a szomszédos rezervátumokban élőké.
Illusztráció: Pexels
Forrás: Blikk / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
