Orbán Viktor: a kormány fókusza a gazdaságon van

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara csütörtöki gazdasági évadnyitó rendezvényének előadója volt Orbán Viktor miniszterelnök.

Elsőként arra mutatott rá, hogy a 2022-es választási évben Magyarországon – az általános európai tendenciával szemben – a költségvetési hiány és az államadósság is csökkent.

„Személyesen büszke vagyok erre a tényre” – mondta. „Így nyertük meg a 2014-es és a 2018-as választást is, hogy nem tévesztettük szem elől az irányokat. Ez kifejezetten a pénzügyminiszternek köszönhetjük” – fordult Varga Mihály felé.

A kormány fókusza – mint mondta – a gazdaságon van, ezt példázva felsorolta minisztereit, akik mind gazdasági vonzattal is végzik a munkájukat.

Jelezte, „nem szoktunk menet közben kormányt átalakítani, a nagy erejű vérátömlesztések több zavart okoznak, mint amennyi hasznot hajtanak, mégis hozzá kellett nyúlni 2022-ben a kormány új szerkezetéhez, a brüsszeli szankciók miatt” – utalt az Energiaügyi Minisztérium létrehozására és Lantos Csaba munkába állására.

„Új biztonságpolitikai zónáról” beszélt, aminek gazdasági következményei lesznek, „átszerkesztés zajlik”.

A piaci finanszírozás a cél

Ezt követően megerősítette, piaci finanszírozás nélkül nem fogják elérni a kormányzati célokat,

„a kormány idő közben nem lett szocialista, végképp nem lett kommunista”.

„A kormány nem kíván változtatni a piaci és magántulajdon iránti erőteljes elkötelezettségén” – szögezte le Orbán Viktor.

Ehhez azonban a vállalkozók számára vállalható hitelekre van szükség, ami ma nincs.

„Csak addig avatkozunk be, amíg a piac finanszírozása nem áll helyre” – folytatta. Tehát az irány nem változik, jelenleg ezzel kapcsolatban „csak válságkezelési intézkedéseket” láthat a nyilvánosság.

Háború

Úgy fogalmazott, nem egyszerűen háború van, de az látszólag azt a célt is szolgálja, hogy „hatalmi átszerkesztési kísérlet” folyjon a világban.

„Ha megnézzük, hogy most mi történik, első lépésben leválasztották Oroszországot a világgazdaságról, ami egy másik irányú függést okoz. Egy évvel ezelőtt abszurdnak hangzott, hogy Ukrajna EU-tag lesz, ma arról beszélnek, hogy uniós tagjelölt. Most arról is beszélnek, hogy Ukrajna, vagy ami abból marad, tagja lesz a NATO-nak. Ebből az következik, hogy egy olyan erőközpont keletkezik, amelyben Lengyelország és Ukrajna nagyobb lesz, mint Németország vagy Franciaország” – fejtegette.

Orbán Viktor szerint Amerikában van olyan törekvés, hogy Európát a kínai gazdaságról is „levágják”.

Szerinte

a magyar gazdaságnak nagyon sokat kell gondolkodnia azon, hogy milyen típusú kapcsolatot tartson fenn Oroszországgal a következő 10-15 évben, de erre ma senki nem tudja a választ.

Ezt követően az Ukrajnának nyújtott „hitelről” beszélt, ami még csak nem is a katonai kiadásokra megy, hanem az ország működtetéséről.

„Ebben az évben ezt megtettük, de mi lesz jövőre? Minden átküldött forint feszültséget generál Európában. Honnan lesz pénz? Még az is előfordulhat, hogy az EU-ból kohéziós forrásként Magyarországnak járó források is Ukrajnában landolnak majd” – figyelmeztetett, emiatt fontos, hogy „a kormány megvesse a sarkát és elszánt legyen”.

Munkaerő

Szerinte sok dilemmát okoz, hogy kell 500 ezer új dolgozó, de mindenképpen „belülről” kell ezt megoldani, igaz, nem a közmunkások köréből.

„Ez nem tartalék. Van földrajzi tartalékunk,

Kelet-Magyarországra fókuszálunk. Debrecen betelik, Nyíregyháza egy év múlva, Miskolc nehezebb eset. Felkészül Békés megye. Olyan helyekre visszük a beruházásokat, amelyek mobilizálják a belső tartalékokat”

– jelentette ki.

Regionális munkaerő-tartalékokról is beszélt déli és keleti irányból, „nagyrészt magyarokról”, de rajtuk kívül is lehet szükség tartalékra, de „Magyarország a magyaroké”, utalt arra, hogy a tartalék elsősorban a határon túli magyarság lehet.

„Ha kényelmi okokból hozunk be külföldi munkaerőt, kulturálisan aláaknázzuk magunkat” – nyomatékosította, akkor is, ha a magyar munkaerőért „többet kell fizetni”.

Vendégmunkások márpedig csak

• határozott ideig és
• megszakítható jogviszonyban

érkezhetnek távolabbról, mert „el kell kerülni a nyugat-európai csapdát”.

Adók

Csányi Sándortól fontos tanácsot kapott 2010-ben:

ebben kivételes volt csupán a bankadó.

A globális minimumadóval folytatta: beszámolt arról, hogy Magyarországon nem jelent az többlet terhet, mivel az iparűzési adó beleszámítható ebbe, lényegi változás tehát nem lesz.

Felsőoktatás

Szerinte gazdasági kérdés a felsőoktatásé.

„Igaz, hogy most elveszik Brüsszelben a versenyelőnyt a magyar egyetemektől, de nem szabad ebbe a döntésbe beletörődni, versenyelőny, hogy a kormány és az egyetemek között közvetlen kommunikáció van” – mondta.

Ígérte, a magyar egyetemek meg fogják kapni a nekik járó pénzt, sőt a korábbi források fölötti mértékben, ha jön Erasmus- és Horizont-pénz, ha nem.

A nehézségekről

ENERGIATERMELÉS Szerinte a befektetésekre, az iparra és a beruházásokra kell koncentrálni, ugyanakkor ehhez sok energiára van szükség.

„Mi ehhez értünk, az ipari központú, beruházási fókuszú rendszer működtetéséhez. A manufaktúra, az ipar, a termelés kulcsa és súlypontja marad a magyar gazdaságnak. Ehhez az energiát elő kell állítani” – utalt arra, hogy a jelenlegi hozzáférést a másfélszeresére kell emelni.

Szerinte a táblára most az van felrajzolva, hogy barát a megújuló energia, nem ellenség az atomenergia, és jelenleg újra megtűrt a gázenergia,

az új energiatermelő kapacitásokat pedig a kelet-magyarországi beruházásokba irányítják majd át.

KAMATTERHEK Egy ezt követő probléma szerinte, hogy a kamatterheket állni kell, ami a „magas európai infláció mellett” nagyon nagy kihívás.

„Közvetlen veszély egyelőre nincs, tekintettel arra, hogy a lejáró hitelek kisebb arányban vannak jelen, olyan hiteleink vannak, amelyek később jelentenek terhet, és akkor járnak le, amikor remélhetőleg alacsonyabb lesz a kamat” – fejtegette.

GAZDASÁGPOLITIKAI VITÁK Orbán Viktor szerint eddig nem voltak igazi, nagy gazdaságpolitikai viták.

„Ettől nem kell megijedni, ez nem abnormális. Negyedik éve vagyunk nem normális gazdasági környezetben, a politikai-gazdasági döntésekben meg kell egyezni. Matolcsy Györgyöt nem lehet azzal vádolni, hogy unalmas előadó lenne, de ma valóban az a helyzet, hogy a jegybanknak az a véleménye, hogy az inflációt úgy kell csökkenteni, hogy a pénzmennyiséget csökkenteni kell. De ha az az igazság, hogy az infláció forrásai a szankciók, akkor nem biztos, hogy olyan mértékben kell csökkenteni a pénzmennyiséget. Ha szétfelé futnak a lovak, a kocsi előbb-utóbb az árokban köt ki” – mondta Orbán Viktor.

Ő már „látja” a februári számokat, így szerinte könnyebb lesz összehangolni a jegybanki és a kormányzati eszközöket, „csökkenő infláció mellett ez lehetséges”.

Akkumulátorgyár-vita – Járműipar

Orbán Viktor szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy élhető környezetben élje az életét, és minden beruházás a legszigorúbb környezetvédelmi előírásokat betartsa.

„Ez egyszerű ügy. De nem erről akarok beszélni, hanem a járműiparról. 300 ezer családról beszélünk. Az EU hozott egy döntést, hogy 2035 után nem lehet majd benzines motort gyártani. Lehet, hogy a határidőt ki fogják tolni, de nekünk kihívást az jelent, hogy ha nem tudjuk legyártani a szükséges technológiát, akkor máshol fogják azt létrehozni, és akkkor az autógyárakat be fogják zárni” – figyelmeztetett. „Nekünk mindenképpen meg kell tartani a magyar járműipart Magyarországon, akkor is, ha a járművek átálnak elektromosra. Ezek a döntések meg is vannak. Jelen pillanatban a magyarok teljes gazdaságtörténetének négy legnagyobb beruházása zajlik Magyarországon. Három a Dunától keletre. Ezek fantasztikus történelmi ipartörténeti fejlesztési eredmények!” – védelmezte a beruházásokat a miniszterelnök.

Termelési rekordok

Végül termelési rekordokról is beszámolt:

• 2022-ben 12 ezer termelési érték volt az autóiparban
• az elektronikai ipar először került 10 ezer milliárd forint fölé
• az élelmiszeripar először érte el a 6 ezer milliárdos értéket.

„Persze van infláció, meg minden, de a fundamentumok erősek, a meghirdetett Baross-program forrásait három hónap alatt kiszippantották, ez azt jelenti, hogy van szufla. Ezek nagyszerű teljesítmények” – ecsetelte Orbán Viktor.

Szerinte a legfontosabb, hogy a legkisebb támogatásintenzitással szerezzük meg a beruházásokat, „a beruházásokat nem utánunk dobálják, azért versenyezni kell”.

Úgy látja, „nálunk volt a legalacsonyabb a támogatásintenzitás, 18 százalékos”.

„Egy forint támogatás 2,5 forint bevételt generált” – jegyezte meg.

Összegzésként elmondta, a mai életszínvonal nem lenne elérhető a gazdaság létező nyitottsága nélkül.