Péntek reggel hosszabb interjút adott a kormányfő a Kossuth rádióban. Megfogalmazása szerint az Európai Unió egy „háborúpárti intézménnyé vált”.
Fontos parlamenti nap hajnalán – szavazás a Fidesz által beterjesztett, háborús témájú határozati javaslatról, valamint a 2023-as költségvetés módosításáról – vendégeskedett a Kossuth rádióban péntek reggel Orbán Viktor miniszterelnök.
Elsőként a nyugati tankok ukrajnai érkezéséről és az állóháborúról szólt.
„Volt egy uniós csúcstalálkozó, amelyen ott voltak az Európa állam- és kormányfők, tehát nem csak a saját szememmel láttam az eseményeket, hanem azt is láttam, hogy ők hogy látják. Hogy a mindkét oldalon százezres emberveszteség miatt békét akarnának, na ezt nem láttam” – szögezte le a kormányfő, hozzátéve, az emberek viszont elindultak a béke irányába Európában, amit a vezetők egyelőre nem hallanak meg.
Megítélése szerint közel vagyunk hozzá, hogy legitim beszélgetési téma legyen Európában, hogy „valamiféle békefenntartó csapatokat” küldjön a kontinens az ukrajnai háborúba, ami viszont „aggasztó és veszélyes”,
„az események a konfliktus kiterjedésének irányába mutatnak”,
a nyugat egyre modernebb eszközöket bocsát rendelkezésre.
„Első hallásra hihetetlennek és túlzónak hangzik, de reális veszély” a harmadik világháború szerinte.
De Orbán Viktort „ebből a szempontból nem Ukrajna érdekli, hanem Magyarország”, amely részt vesz a közös európai lőszerbeszerzésben, de maga egyedül is folytat ilyet, mégsem szállít sem fegyvert, sem lőszert a háborúba.
Vélekedése szerint a nyugat helyesnek tartja a háborút támogatni, mégpedig erkölcsi szempontból, de Orbán Viktor szerint „a világbéke forog kockán”. Érti a nyugat szempontjait, de
„enni akarunk, élni akarunk”, és ez legalább olyan erős morális érvelés, mint a nyugaté.
Ez a vélemény szerinte találkozik a világ többségének véleményével.
Parlamenti határozati javaslat
„Olyan súlyú ügy, amelyben nem lehet megkerülni a parlamentet” – folytatta Orbán Viktor utalva arra, hogy háborúellenes, békepárti határozati javaslatról szavaz a parlament pénteken Budapesten.
Szerinte most még nem a béketárgyalásokról kell beszélni, hanem első lépésben a tűzszünetről, „legyen tűzszünet, ne haljon meg több ember”.
„Sosem volt olyan háború, amely után egyből a megoldással rukkolt volna elő valaki.
Legyen tűzszünet, innen kell elindulni.
Erre kell egyre több érvet szállítanunk” – fogalmazott.
Hogy a parlamentben mekkora támogatásra számít?
„A baloldal háborúpárti” – szögezte le. „Felkínáltuk a baloldalnak, hogy a háborúpárti pozícióból átálljanak a békepárti oldalra. Meglátjuk, hogy fognak szavazni.”
Szankciók, háborúpártiság, európai államok
A miniszterelnök az elejétől fogva „minden idegszálával” a tényleges háborús eseményeket követi, próbálja megérteni, hogy miniszterelnök-kollégái hogyan gondolkodnak a kérdésről.
„Az amerikaik odaálltak a kút szélére, belenéztek, hogy milyen mély, és a saját érdekeit felmérve úgy döntött, hogy beleállnak ebbe a háborúba. Sokan nem értették meg, hogy hová vezet ez a döntésük. A németek nem akartak beleállni ebbe a háborúba, de mindig továbblökték őket és sodródtak. Számos ország nem akart ott lenni, ahol most van, miközben azt is látták, hogy a háború egész Európát veszélybe sodorja” – fejtegette a kormányfő.
Az EU közben szerinte azért jött létre, hogy béke legyen, mára viszont épp „egy háborúpárti intézménnyé vált”. A háború meg a szankciók későbbi megfogalmazása szerint „együtt teszik tönkre Európát”.
Hogy meddig tarthat a szankciós EU-politika, arról egyrészt azt mondta, az orosz gazdaság felől „ellentmondó hírek érkeznek” – aki szerint nem, az „festi magát” -, a szankciók hatásmechanizmusát megérteni „évek kérdése”, de ahogy most Oroszországra néz, nem úgy látja, mint amely ország „tönkre akar menni”, ám figyelmeztetett,
háború közben és horgászat után gyakran előfordul, hogy az ember hazudik.
„Ha szankcióval reagálunk a háborúra, az infláció megnő. 2015-ben arra is jól emlékszem, sok élelmiszert exportáltunk Oroszországba, amit megvehetett, mert sok energiája volt. Három éven belül viszont kiépítette a teljes élelmiszer-ellátási rendszerét. Úgy látom, az oroszok alkalmazkodnak a szankciók által teremtett helyzethez” – összegzett.
Infláció, árstopok
Ismételten közölte, az év végére Magyarországon le kell törni az inflációt, „nyakon kell ragadni”.
„Egyetlen recept sem alkalmazható minden országban, de ezt a munkát mi elvégeztük. A vakcinát beadtuk, ez meg fogja védeni a szervezetet a betegségtől. Az első fecskék megjelentek,
a kereskedők versenyeznek egymással, antiinflációs verseny alakult ki.
A fogyasztóvédelem a háttérben hatalmas erőkkel dolgozik, nem engedjük, hogy az infláción próbáljon valaki extraprofitra szert tenni” – részletezte a miniszterelnök.
Elismerte, az árstopok zavarokat okoznak az ellátásban, ezért „az a jó, ha az árstopok eltűnnek a rendszerből”, ennek részleteiről azonban nem beszélt, mindössze annyit mondott, hogy „ha az infláció megfelelő szint alá süllyed”, kivezetik őket, Nagy Márton felelőssége ennek kidolgozása.
