Orbán Viktor három feladatot nevezett meg 2022-re

Az oltást elutasítók száma jóval magasabb annál, mint amiben reménykedtem – mondta a kormányfő. Beszélt arról is, hogy az ország meg fogja kapni az uniós pénzeket, az utolsó centig.

Az a kulcs Magyarország jövőjéhez, hogy az emberek elhitték, munkával igenis lehet boldogulni. Az elmúlt 12 év minden egyes kormányzati intézkedése arra irányult, hogy a magyarok bízzanak ebben, erre alapozzák a jövőjüket, és nemzeti konszenzus alakuljon ki a munka fontosságát és eredményességét illetően – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzetnek.

Az interjúban arra a felvetésre, hogy tavaly karácsonykor még nem volt koronavírus elleni védőoltás, idén azonban már van, Orbán Viktor úgy reagált: egy éve ilyenkor „égett a ház, és mi egyetlen dolgot tudtunk mondani, azt, hogy senki ne menjen a tűz közelébe. Akit tudtunk, kihoztunk, de tűzoltófecskendőnk nem volt. Idén már van ellenszer, az oltás, ami védelmet ad, de reményt is, hogy nemcsak várni tudjuk, hogy elmúljon a baj, hanem aktívan tehetünk is saját magunk és mások érdekében.”

Ez visszaadja az életkedvet, kirángat a depresszióból. Ahogy az ország visszakapta a cselekvőképességét, úgy kerültek ismét a középpontba az embereknek fontos ügyek, és egyre inkább hasonlított az élet a járvány előttire – hangoztatta a miniszterelnök.

Hozzátette: ezért az idei év sokkal jobb volt, mint a tavalyi, „úgyhogy

ha örömmel nem is, hiszen nagyon sok honfitársunkat vesztettük el, de bizakodóbban várhatjuk” a következő esztendőt.

„Sajnos az oltást elutasítók száma jóval magasabb annál, mint amiben reménykedtem. Magyarok vagyunk, mindig van egy jobb megoldásunk, mindig olvasunk vagy hallunk valamit, ami számunkra jobban hangzik az orvosok szavainál. Ehhez képest nagy eredmény, hogy a harmadik oltást már hárommilliónál is többen vették fel, ezzel a legjobbak közé tartozunk Európában. Ez az első és a második oltás esetében is így volt” – mondta a kormányfő.

„Mi, magyarok mindig jól indulunk meg; a török levéltárak középkori irataiban leírják, hogy a magyar csapatok első rohama irtózatos – de nincs második. Úgy tűnik, ez a tulajdonságunk megmaradt. Ami a Covid előtti életünket illeti, a spanyolnátha utolsó hulláma idején ugyanígy kételkedtek az emberek, hogy visszatér-e majd valamikor a régi életük. Visszatért. A miénk is vissza fog térni” – jelentette ki.

Az európai uniós helyzetről szólva Orbán Viktor úgy fogalmazott: mindig „az utolsó, győztes roham előtt vagyunk a legfáradtabbak”.

„Az életerőt és a frissességet a győzelem adja vissza az embernek.

Ez így lesz a magyarok és a lengyelek esetében is. Nem szabad feladnunk a küzdelmet, hiába vagyunk fáradtak. Brüsszelben ma azok vannak hatalmon, akik egy német irányítású európai államot akarnak létrehozni, szemben velünk, akik ragaszkodunk a nemzetekből álló Európa létéhez. Emellett az unióban egyre több pozíciót hódítanak meg azok a politikusok, brüsszeli bürokraták, akiknek a fejében él egy elképzelés az eszményi világról, társadalomról és embertípusról, amelyeket állandóan javítanának, fejlesztenének” – mondta.

A miniszterelnök szerint „ennek volt az első megjelenési formája a Homo sovieticus. Mindenkivel el akarták feledtetni a krisztusi ember iránti kétezer éves törekvést, a szülők iránti tisztelet és a család avítt ócskaságnak számított, a gyerekeket a párt és az osztályharc számára kellett felnevelni, és az élet csak az anyagi világban létezhetett, szellem nélkül.”

Úgy vélekedett, hogy mindez nem áll messze a brüsszeli embereszménytől. A bürokraták át akarják alakítani a társadalmakat – fűzte hozzá.

„Ők a migrációban demográfiai utánpótlást látnak, szerintük az európai keresztény gyerekeket remekül helyettesítik a közel-keleti muszlim felnőttek. A realitás azonban az, hogy nem boldog, összevegyült élet jön így létre, hanem terrorizmus, bűnözés, munkanélküliség és no-go zónák” – mondta a kormányfő.

Úgy vélekedett, hogy ugyanez a helyzet a családdal: „számukra a mi családfogalmunk elavult és elnyomó, szerintük az a haladó eszmény, ha a gyerek hat hónapig nadrágban jár, hat hónapig pedig szoknyában, s olyan embereket vonnának be a nevelésükbe, akiket mi inkább távol tartanánk tőlük.”

Magyarország és Lengyelország azonban ellenszegül ezeknek az elképzeléseknek.

„Nagy rajtunk a felelősség, mert tudjuk, hogy ez a két ország ma nemcsak önmagát képviseli, hanem azokat az európai milliókat is, akik a saját országukban a véleményüket elhallgatni kényszerülnek” – jelentette ki Orbán Viktor.

Azt mondta, hogy Brüsszel saját bevételei minimálisak, „abból van pénze, hogy mi, mármint a tagállamok befizetünk oda”.

„Brüsszel – bár hangoztatja – egy pillanatig sem gondolja komolyan, hogy Magyarország korrupt lenne. (…) Nem gondolják komolyan, hogy a magyar igazságszolgáltatással bármi baj lenne, hiszen Németországban az igazságügy-miniszter konkrét ügyekben utasíthatja a legfőbb ügyészt. Senki nem gondolja komolyan Brüsszelben, hogy nálunk nincs sajtószabadság (…)” – vélekedett a miniszterelnök, hozzátéve, hogy ezek politikai vádak, amelyeknek nincs közük a valósághoz.

Kijelentette:

a Magyarországnak járó pénzt „biztosan meg fogjuk kapni az utolsó centig, mert Brüsszelnek itt nincs mozgástere”.

A népszavazásokra és a nemzeti konzultációkra utalva azt mondta, hogy nincs még egy olyan ország az unióban, ahol az alapvető kormányzati döntések kialakításakor sok millió polgár véleményét annyira figyelembe vennék, mint Magyarországon.

A kormányfő három feladatot nevezett meg 2022-re:

  • a nagy gazdasági intézkedések végrehajtását,
  • a vírussal szembeni további sikeres védekezést és
  • a gyermekvédelmi népszavazás lebonyolítását.

Orbán Viktor arra buzdította a magyarokat: idézzék fel, hol tartott az ország 2010-ben, „a pénzügyi csőd milyen mély bugyraiban”, milyen „szűk céljaink lehettek akkor és milyen szárnyaló terveink lehetnek most”.

„Szeretnénk, ha mindenkiben tudatosulna: Magyarország előre megy, nem hátra” – mondta a miniszterelnök.

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Forrás: Infostart.hu