Pénteken eléri az 5,5 milliót a legalább egy oltást megkapók száma Magyarországon, így újabb korlátozásokat lehet feloldani – mondta a miniszterelnök. Beszámolt az építőipart érintő kormányzati döntésekről is.
Csütörtökön sem volt halálos áldozata itthon a koronavírus-járványnak – mondta Orbán Viktor kormányfő a Kossuth rádió reggeli műsorában. A teljes interjút itt lehet meghallgatni.
„A nulla a jó szám” – fogalmazott a miniszterelnök. Egymás után második nap nincs új elhunyt.
A további adatokat is ismerette: 76-an vannak kórházban, 22-en szorulnak lélegeztetésre. Pénteken eléri az 5,5 milliót a beoltottak száma, így életbe léphetnek az újabb enyhítések: megszűnik a kötelező maszkviselés a legtöbb helyen, védettségi igazolvány nélkül is szabad lesz a belépés a vendéglátó üzletekbe, szálláshelyekre, szabadidős létesítményekbe, és az előreváltott ülőhelyes nézőtérrel megrendezett kulturális rendezvényekre, előadásokra, megszűnnek az üzletekre vonatkozó korlátozások. A már két oltással rendelkezők száma pénteken vagy szombaton eléri az ötmilliót – tette hozzá Orbán Viktor, aki ismét köszönetet mondott az egészségügyi dolgozóknak.
A világ nagy részében a negyedik hullámot készpénznek veszik, és szeptemberre-októberre teszik, ám aki be van oltva, jó eséllyel kimaradhat belőle
– emelte ki.
A kormányfő emlékeztetett: a gyógyszergyárak 90 százalékra teszik a vakcinák hatékonyságát, és az itthoni kontrollmérések is megerősítik ezt. Az újrafertőződés mértéke, ereje függ attól, hogy be van-e oltva valaki. Ha mégis eléri a negyedik hullám, könnyebben lábal majd ki a betegségből az, aki be van oltva – fejtette ki.
Mint mondta, a kormány foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy mire lenne szükség negyedik hullám esetén. Magyarország felkészült arra, ha negyedik hullám lenne – hangsúlyozta.
Üzent az oltatlanoknak is. Orbán Viktor szerint
csalfa remény, hogy el lehet bújni a vírus elől,
az meg fogja találni azt, aki nincs beoltva. Felhívta a figyelmet arra, hogy ne a mostani számokból induljanak ki, hanem abból, amit a legnehezebb időszakban élt át az ország.
Az esetleges harmadik oltásra vonatkozó kérdésre azt mondta: lehet, hogy majd lesz ilyen, de ez még nem lezárt vita. Egyelőre nem tudni, hogy milyen hatása lenne a harmadik oltásnak, óvatosnak és türelmesnek kell lenni.
Gazdasági növekedés
A kormányfő szerint a nyitás segíti a gazdaság teljesítményét, de a fogaskerekek csikorognak, nem olyan gyorsan indul újra az élet, ahogy arra sokan számítottak.
A gazdasághoz szükséges érintkezés, aktivitás lassabban indul meg, ezért van szükség erőteljes döntésekre – emelte ki.
Építőipar
Októbertől kiviteli korlátozást vezetnek be az építőipari termékekre – jelentette be a műsorban. Orbán Viktor szerint azért szaladtak el az árak, mert megnőtt a kivitt mennyiség. A folyamatról elmondta, hogy az intézkedést először be kell jelenteni Brüsszelnek, ahol jóváhagyják azt.
Addig a kivitel esetében kötelező bejelentést és állami elővásárlási jogot vezetnek be, „megpróbáljuk Magyarországon tartani az építkezések szempontjából kulcsfontosságú anyagokat” – mondta a kormányfő.
Elképzelhető, hogy áremelkedés megfékezése érdekében bizonyos árszint feletti árnál annak 90 százalékát elvonnák, extraprofitadót vezetnének be például a kavicsra, sóderre.
Orbán Viktor azt is közölte: bevezetik azt a szabályt, hogy a művelési jogot szerző, de meg nem indított bányák esetében – amelyek a kínálat mértékét korlátozzák – az engedélytől számított egy éven belül meg kell kezdeni a tevékenységet, ellenkező esetben a megnyert jogot, koncessziót visszavonják és másoknak adják.
Hangsúlyozta: gazdaságba ezeken a pontokon be kell avatkozni, mert egyébként a lakásfelújítási állami támogatások nem a kispénzű magyar állampolgárokhoz jutnak el, hanem azokhoz, akik az építőipart, építőanyagipar-kereskedelmet tartják a kezükben.
A további kormányzati döntéseket is sorolta:
- távmunka kiszélesítése
- export-hitelbiztosítás,
- 17 városban munkahelyteremtő beruházások
- hároméves bérmegállapodás állami cégeknél
EU-csúcs
A múlt heti uniós csúcson tapasztalt , a gyermekvédelmi törvény kapcsán indított ellenállásról azt mondta: szokva vagyunk ehhez.
„Erős estém volt. Durva támadások voltak, de senkinek nem maradtam adósa. Bár fokost nem lehetett bevinni, de mindenki megkapta, ami jár neki.”
Úgy fogalmazott, a holland miniszterelnök meg van győződve arról, hogy erkölcsileg magasabb szinten áll, mint a magyarok és ez a magatartás nem egyedi. Mi viszont 40 évig éltünk ilyen világban, rosszul viseljük – civilizáltan, de nem maradunk adósa senkinek.
Hangsúlyozta: a törvény csak a 18 év alattiakról szól, az ő esetükben a szülőnek kell döntenie arról, hogy a gyerekét kiteszi-e ilyesminek.
Emlékeztetett arra, hogy az EU-ban nagy vita zajlik arról, hogy a gyerekek nevelésének az ügye kire tartozik. Nyugat-Európában úgy döntöttek, hogy civil szervezetek érzékenyítő, felvilágosító kampányokat végezhetnek, hogy államilag szervezett módon megismerkedjenek a gyerekek a szexuális nevelésű tartalmakkal. Magyarországon viszont másként gondolják ezt, magánügynek, a személyes szabadság kérdésének tekintjük ezt – fejtette ki.
A szülőnek kell dönteni arról, hogy kiteszi-e ennek a gyerekét, és azt is a szülő döntheti el, hogy ilyen műsort nézze-e a gyermeke. Ha egy szivárványos aktivista megjelenik az iskolában, akkor a szülő mondhat erre nem – tette hozzá.
„Ezt az elsőbbséget, ezt jogot az állammal, iskolával szemben elismerjük”
– emelte ki a kormányfő, aki szerint viszont a Soros-hálózat abban érdekelt, hogy Magyarországot a legnegatívabb színben tüntesse fel, utalva a viták hátterére.
Migráció
A kormányfő a migráció témájára áttérve együttérzését fejezte ki az osztrákoknak amiatt, hogy afgán bevándorlók meggyilkoltak egy 13 éves kislányt.
Kiemelte: az osztrák kancellár példamutató küzdelmet folytat az illegálisan beengedett migránsok kitoloncolása ügyében, azonban ez nehéz helyzet, mert éppen Afganisztánból érkeztek az elkövetők, ahonnan most vonul ki az Egyesült Államok, illetve a NATO. Arra figyelmeztetett: ha Afganisztánban összeomlás lesz emiatt, nagyon nagy tömegben indulnak meg migránsok Európa felé.
Ezért a kormányfő szerint Magyarországnak is érdemes szerepet vállalnia az afgán helyzet stabilizálásában. Úgy fogalmazott, a magyar nemzet „első védvonala” a migráció ügyében ott van, ahonnan a migránsok elindulnak: Afrika esetében ez Mali, illetve Szíriától és egész Afganisztánig húzható meg ez az ív.
Rámutatott: tavaly összesen mintegy 10 ezer illegális migráns próbált bejutni Magyarországra, míg az év eddigi hónapjaiban 38 ezer.
Ez azt jelenti, hogy többszörösére nőtt a nyomás a határokon, és ez folytatódni fog, ezért fel kell készülni arra, hogy „nagyobb migrációs nyomással élünk együtt”, mint a pandémia idején – figyelmeztetett.
Hangsúlyozta: azért is indított a kormány nemzeti konzultációt, mert egyetértést szeretne létrehozni a magyarok között a tekintetben, hogy mire készüljenek fel.
Véleménye szerint járványok, migrációs hullámok korszaka, népvándorlások időszaka következik el, veszélyesebb világ jön, mint ami volt.
„Ezt tudomásul kell venni, nem dughatjuk homokba a fejünket, föl kell készülnünk a veszélyek korszakára,
és meg kell erősíteni Magyarországot azokon a pontokon, ahol egyébként a nemzeti konzultáció a kérdéseit megfogalmazza” – jelentette ki.
