Közös nyilatkozatot fogadtak el a visegrádi négyek (V4 – Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország) európai ügyekkel foglalkozó bizottságai Budapesten, az Országházban.
A dokumentumban felhívták az Európai Unió figyelmét az ukrán gabona jelentette kihívásra is. Ugyanakkor határozottan elítélték az Ukrajna elleni orosz agressziót.
A visegrádi országok parlamenti delegációinak találkozóját követően az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke, Hörcsik Richárd (Fidesz) elmondta, a zárónyilatkozatban foglalkoztak az ukrajnai háborúval, de inkább azokra a kérdésekre fókuszáltak, amelyek a V4-ek mindennapjait érintik. Ezek között sorolta az energiabiztonságot.
Közölte, hogy foglalkoztak az ukrán gabonával kapcsolatos aktuális problémával is.
– mondta a politikus, hozzátéve, mind a négy országban rendkívül fontos ágazat a mezőgazdaság, és nem szeretnék, ha a jelenlegi helyzet ellehetetlenítené a gazdáikat.
„A jövőnk a tét, a jövőnk forog kockán” – jelentette ki Hörcsik Richárd, aki fontosnak nevezte, hogy a kormányok mellett, az európai ügyek bizottságai is válaszoljanak erre a kihívásra. Erre egy eszközük van, mégpedig az Európai Unió parlamentjei uniós ügyekkel foglalkozó bizottságainak (COSAC) májusi, svédországi elnöki találkozója – mutatott rá.
A most elfogadott zárónyilatkozatban felhívják az Európai Unió figyelmét arra, hogy foglalkozzon ezzel a kihívással – mondta.
Hörcsik Richárd kitért arra, hogy a V4-ek együttműködése több mint harmincéves múltra tekint vissza,
a tagországok sok mindenben eltérően politizálnak, de „mégis mi azt nézzük, ami összeköt bennünket”.
Az Európai Unióban vannak olyan feladatok, amelyeket együtt, közösen könnyebben oldhatóak meg, mintha ezt külön-külön próbálnák a tagországok.
Vladislav Vilímec, a cseh szenátus Európa-ügyi bizottságának elnöke szerint a zárónyilatkozat azt mutatja, hogy a V4-ek együttműködésének politikai, konzultációs és regionális értelemben is van az értelme. A visegrádi négyek országait sok minden összekapcsolja, például az is, hogy
– mondta.
Ondrej Benesik, a cseh képviselőházi testület vezetője „nagyon érdekesnek és ösztönző erejűnek” nevezte az együttműködésről folytatott eszmecserét.
Peter Kmec, a szlovák bizottság alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a V4-ek konzultációs politikájának nagy jelentősége van. A négy ország betartotta azt a szabályt, hogy tárgyalni kell, annak ellenére, hogy néha eltérőek a nézeteik – mondta, kiemelve: a V4-ek ereje mindig abban rejlett, hogy nagyon sok dologban meg tudtak állapodni, és jelenleg is sok közös aktuális álláspont van európai és külpolitikai témákban.
Gabriela Morawska-Stanecka lengyel szenátor arról beszélt, a V4-ek országainak közös múltja évszázadokra tekint vissza, és a politikai és gazdasági kapcsolataik nagyon fontosak. A találkozón tárgyalt témákat kulcsfontosságúnak nevezte, majd azt mondta, hogy a mostani következtetések nagyon lényeges lépést jelentenek az együttműködésben.
Piotr Polak, a lengyel szejm bizottságának elnökhelyettese azt mondta, a V4-es csoportra feltétlenül szükség van, és azokat a fontos témákat, amelyekkel most foglalkoztak, egyértelműen és határozottan képviselni kell az európai uniós fórumokon. Úgy fogalmazott: „Egységben kell együttműködnünk, meg kell értenünk egymást kölcsönösen minden egyes témával kapcsolatban (…), hogy az Európai Unióban (…) jól együttműködő családként tekintsenek ránk.”
A zárónyilatkozatot Hörcsik Richárd, Piotr Polak, Ondrej Benesik, Gabriela Morawska-Stanecka, Vladislav Vilímec és Peter Kmec írta alá.
A visegrádi országok (V4) parlamentjeinek európai ügyekkel foglalkozó bizottságai budapesti találkozójukat lezáró nyilatkozatukban „határozottan elítélték az Ukrajna elleni orosz agressziót”, miközben „támogatásukról biztosították Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását nemzetközileg elismert határain belül”.
A bizottságok képviselői a háború – egyebek között a létfontosságú infrastruktúra és a civil célpontok elleni szándékos támadások – azonnali befejezésére szólítottak fel.
Egyúttal kiemelték az ENSZ Közgyűlésének határozatát a világszervezet Alapokmányának alapelveiről, mert szerintük ez „az átfogó, igazságos és tartós béke” alapja Ukrajnában.
Továbbá hangsúlyozták, hogy
a nemzetközi joggal összhangban létre kell hozni egy megfelelő mechanizmust Oroszország teljes elszámoltatására.
Kitértek arra: nagyra értékelik, hogy Ukrajna, Moldova és Bosznia-Hercegovina európai uniós tagjelölti státust kapott, illetve azt, hogy Albániával és Észak-Macedóniával többéves patthelyzet után megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások. Egyúttal a Georgia tagjelölti státusának elérését célzó előkészületek felgyorsítására és rugalmassá tételére szólítottak fel.
Meggyőződésüket fejezték ki, hogy „az uniós polgárok mindennapi életét határozottan meg kell védeni”, és hangsúlyozták, hogy ennek érdekében támogatják az EU külső határainak megerősítését, valamint az illegális migráció és az embercsempész-hálózatok elleni hatékony fellépést.
Jelentős sikerként könyvelték el, hogy
az elmúlt fűtési szezonban a tagállamok átlagosan közel húsz százalékkal csökkentették gázfogyasztásukat,
miközben kiemelték, hogy az uniós gáztározók szintjének idén szeptemberre el kell érnie a maximális töltöttséget.
Álláspontjuk szerint „az energiatakarékosság megfizethető és tiszta megoldást jelent az EU külföldi fosszilis tüzelőanyag-importtól való függőségének csökkentésére”.
Egyúttal hangsúlyozták: tiszteletben kell tartani azt az uniós szerződésekben is rögzített elvet, hogy a tagállamok maguk határozhatják meg, milyen forrásokból fedezik energiaszükségletüket.
