Az ősrobbanás után 500–700 millió évvel alakulhatott ki az a hat ősi galaxis, amelyeket most fedezett fel a James Webb űrtávcső. Akkorák, mint a Tejútrendszer, és pont ez a probléma: a jelenlegi tudásunk szerint az ősrobbanás után ennyi idővel még nem alakulhattak volna ki ilyen nagy objektumok.
Hat olyan óriási ősi galaxist észlelt nemrég a James Webb űrtávcső, amelyek létezése a csillagászok szerint boríthat minden kozmológiai (a világegyetemmel mint egésszel foglalkozó tudomány) elméletet – írta meg a The Guardian. Az objektumok abból az időből származnak, amikor az univerzum még csak a jelenlegi életkora 3 százalékánál járt. Emellett azért is különlegesek, mert jóval nagyobbak, mint amekkorák a feltételezések szerint lehetnének az ősrobbanás után.
Ha a mérési eredmények pontosak, akkor az megkérdőjelezheti mindazt, amit a legkorábbi galaxisok kialakulásáról tudunk.
Joel Leja, az amerikai Pennsylvaniai Állami Egyetem csillagásza szerint arra számítottak, hogy apró, fiatal galaxisokat fognak találni. Ehelyett olyan érett galaxisokat találtak, mint amilyen a Tejútrendszer is, ami meglepő, hiszen az univerzum születésének hajnaláról beszélünk.
A James Webb űrtávcső által készített képeket elemezve a kutatók több olyan pontot is találtak, amelyek szokatlanul fényesek és vörösek. A vörös szín a csillagászatban az objektum korát jelzi. A fény hullámhossza a táguló univerzumban haladva megnyúlik, ezért minél több utat tesz meg, annál vörösebbnek tűnik. Ez az úgynevezett vöröseltolódás jelensége.
A vöröseltolódás alapján ezek a galaxisok 13,5 milliárd évesnek tűnnek, vagyis az ősrobbanás utáni 500–700 millió évvel néztek ki így. Az erről szóló tanulmányt a Nature-ben publikálták.
Fontos, hogy nem ezek a legrégebbi galaxisok, amiket a szerkezet felfedezett. 2022-ben négy olyan galaxist talált, amelyek 350 millió évvel az ősrobbanás után keletkezhettek, ám azok ezekhez képest jóval kisebbek voltak. A számítások szerint a mostani objektumok 10–100 milliárd napnyi csillag tömegét foglalják magukban, így nagyjából akkorák lehetnek, mint a Tejútrendszer.
Erica Nelson, a Colorado Boulder Egyetem tudósa szerint ezeknek a galaxisoknak egyszerűen nem lett volna idejük így kialakulni.
A jelenlegi modellek azt sugallják, hogy egy gyors tágulási időszak után az univerzum néhány százmillió év alatt hűlt le eléggé ahhoz, hogy a gázok összeolvadjanak, majd az első csillagokká omoljanak össze. Ezután kezdtek csak kialakulni az első galaxisok.
Ezek szerint azonban sokkal hamarabb keletkezhettek csillagok, mint azt eddig gondoltuk. Emma Chapman, a Nottinghami Egyetem asztrofizikusa szerint további megfigyelésekre lesz szükség, hogy igazolják, pontosak a James Webb űrteleszkóp adatai.
Forrás, fotó: hvg / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
