Afrika példája világított rá, milyen nagy szerepe lehet a koronavírus-fertőzéssel való megküzdésben annak, milyen élelmiszereket fogyasztunk: egy bizonyos típusú alultápláltság csökkentheti a citokinvihar kialakulásának esélyét.
A pandémia kezdetén sokan kongattak vészharangokat azzal kapcsolatosan, hogy Afrikán milyen vehemenciával vonul majd végig a járvány: 300 ezer-3,3 millió közti halálos áldozattal számoltak a korai ENSZ-becslések, míg a WHO 190 ezer halottat jósolt a járvány első évére. Ezeket azonban nem igazolta az élet: 2021 áprilisáig 120 ezer alatt maradt a halálos áldozatok száma, ami természetesen igen jelentős, mégis elmarad az előre vetítettől – írja a MedicalXpress.
Lehetséges magyarázatok
Több teória is létezik, amely ezt a jelenséget megmagyarázná. Az első szerint relatív fiatal a kontinens lakossága, a fiatalokra pedig kisebb veszélyt jelent a betegség. A másik szerint az afrikaiak keresztimmunitással rendelkezhetnek más koronavírusok kapcsán, de bizonyos gyermekkori oltásokra és az alacsony népsűrűségre is érkeztek voksok a jelenség kapcsán.
Egy friss kutatás a táplálkozás irányából igyekszik megközelíteni a kérdést:
a kutatók olyan alultápláltságra összpontosítottak, amely leptinhiányhoz vezet, ilyen a megfelelő kalóriabevitel ellenére az étkezési fehérje hiánya.
A fehérje-alultápláltság globális probléma, amely míg Ázsiában csökkenőben van, addig az afrikai nemzetek folyamatos növekedésről számoltak be. Az alultápláltság okozta leptinhiány biztosan nem védi meg az embert a koronavírus-fertőzéstől, de azt feltételezik, hogy ez a hiány ellensúlyozhatja a betegséggel járó túlzott gyulladás okozta károkat.
A citokinokra hat
A leptin növeli a szervezet gyulladásos citokinekre adott válaszát: a túlsúlyos koronavírusos betegeknél általában magasabb a leptinszint, ami pedig a betegség súlyos lefolyásához társul általában. Így a leptin immunrendszerre gyakorolt hatása és a betegség progressziójával és súlyosságával való összefüggése
a megbetegedés kimenetelének előrejelzésében.
A kiegyensúlyozott táplálkozású emberek immunrendszere citokinek felszabadításával reagál a fertőzésekre: ezek a jelzőmolekulák arra utasítják az immunrendszert, hogy támadja meg a behatoló mikrobákat, ami leggyakrabban gyulladással jár. Amikor a betolakodó mikrobák kiürülnek a szervezetből, a gyulladás megszűnik, a szervezet visszatér a normális működéshez. Sok súlyos koronavírusos esetben az immunrendszer citokinok hullámát termeli, úgynevezett citokinvihart hoz létre. Ez hosszan tartó gyulladásos választ okoz, amely több kárt okoz, mint hasznot, mivel megtámadja a saját szerveket.
Az alacsony leptinszintű emberek szervezetében ugyanakkor kevesebb gyulladáskeltő és több gyulladáscsökkentő citokin termelődik, ami befolyásolja a fertőzés lefolyását.
Magyarázatként szolgálhat
Az is lehetséges, hogy ez a gyulladáscsökkentő válasz elfedheti a vírussal fertőzött alultáplált emberek tüneteit. Úgy tűnhet, hogy inkább megfázásban vagy influenzában szenvednek, amitől a koronavírus-fertőzések valódi számát alábecsülhetik. Mindez megmagyarázhatja, miért követel kevesebb áldozatot a koronavírus Afrikában annál, mint amire számíthattunk.
