A világ leggazdagabbjai és legszegényebbjei közötti olló tovább nyílt a pandémia idején a Credit Suisse Global Wealth Report adatai szerint.
Az emelkedő tőzsdei árfolyamoknak és ingatlanáraknak köszönhetően növekedett tavaly sokak vagyona: a milliomosok tábora 5,2 millió fővel duzzadt föl 2020-ban, annak ellenére, hogy a pandémia sokakat kilátástalan helyzetbe sodort
Az elemzés arra is rámutatott, hogy a kormányok gazdasági beavatkozásai általában azoknak jelentettek segítséget, akiknek erre a legkevesebb szüksége volt: az ő erőforrásaik értéke nőtt, írja a The Guardian.
Sosem volt ennyi gazdag
A folyamatoknak köszönhetően most már a világ lakosságának több mint egy százaléka dollármilliomos, ez az arány soha korábban nem volt ennyire magas.
Így 2020-ban összesen 56,1 millió olyan ember él a Földön, akinek vagyona egymillió dollár fölötti volt.
Mindeközben azok, akik már eleve rosszabb anyagi helyzetben kerültek bele a világjárvány kialakította helyzetbe, munkahelyük elvesztéséből és fizetéscsökkentésekből álló nehézségekkel kellett, hogy megküzdjenek.
„A vagyoni egyenlőtlenségek növekedését valószínűleg nem maga a világjárvány vagy annak közvetlen gazdasági hatásai okozták, hanem a hatások enyhítésére hozott intézkedések, elsősorban az alacsonyabb kamatlábak következménye volt ez” – állapították meg a jelentés szerzői. Ennek következtében akkor egyenlőtlenség alakult ki a leggazdagabbak és a legszegényebbek között, amire 2016 óta nem volt példa.
Itt születtek a friss milliomosok
A legtöbb friss milliomos Amerikában örülhetett vagyongyarapodásának. Így fest a leginkább gazdagodó országok listája:
- USA +1 730 000
- Németország +633 000
- Ausztrália +392 000
- Japán +390 000
- Franciaország +309 000
- Nagy-Britannia +258 000
Az ultragazdagok táborába több mint 41 ezer embernek sikerült felverekednie magát: ők mind
2019-hez képest ez 24 százalékos ugrás, ekkorát 17 éve nem lehetett tapasztalni. A szupergazdagok száma így 215 ezer fölé nőtt.
A világjárványnak a háztartások vagyonára gyakorolt hatása főként a legszegényebbek esetében azokban az országokban volt a legsúlyosabb, ahol a kormányok nem kompenzálták a gazdaság kényszerű leállása során kiesett béreket.
A tehetősek nem érezték meg a járványt
A magas jövedelmű országokban, mint például az Egyesült Királyságban, az olyan sürgősségi juttatások, mint a szabadságolási program, segítettek enyhíteni a munkahelyek megszüntetésének vagy a vállalkozások alacsonyabb jövedelmének problémáját. Azok azonban, akik nem tudtak hozzáférni a gyorssegélyekhez, nehezebb helyzetbe kerültek, és kénytelenek voltak megtakarításaikat felélni, vagy még nagyobb adósságot nyakukba venni.
A jelentés szerint a szegényedés különösen súlyosan érintette a kiszolgáltatott csoportokat, köztük a kisebbségeket, a fiatalokat és a nőket, akik olyan ágazatokban dolgoztak, mint a kiskereskedelem és a vendéglátás.
Az igazán gazdagokat eközben gyakorlatilag nem érintette a pandémia nyomán kibontakozó válság, általánosságban véve az eleve tehetős fehér férfiak vagyona nőtt.
Anthony Shorrocks, a Manchesteri Egyetem közgazdásza és a Credit Suisse-jelentés egyik szerzője szerint az eszközárak emelkedése nem tükrözi azokat a kihívásokat, amelyeket a világ nagy része a világjárvány idején érzett.
„Szakadék alakult ki aközött, ami a tágabb értelemben vett gazdaságokban történt – amelyek komoly bajban voltak és sok kormányzati beavatkozást igényeltek -, és aközött, ami a háztartások vagyonával történt, amely úgy tűnik, hogy érintetlenül megmaradt, mintha semmi sem történt volna” – mondta.