A francia főváros talán leglátogatottabb temploma, a Sacré-Coeur (Szent Szív bazilika) a legmagasabb műemléki védelmet kaphatja.
A Párizsi Tanács (fővárosi közgyűlés) azt kérelmezi az államtól, hogy a híres bazilika megkaphassa a „történelmi műemlék” (monument historique) minősítést és így az épület a legmagasabb védelemben részesülhet.
A főváros északi részében, a Montmartre dombon álló, fehér kőből neobizánci stílusban emelt 85 méter magas épület a párizsiaknak ugyanúgy a kedvenc helye, mint ahogyan kihagyhatatlan célpont a turisták számára. A bazilika rektora szerint évente megközelítőleg 11 millióan látogatják.
A minősítés megadásának késlekedése a párizsi polgármesteri hivatal tulajdonában lévő, Jézus Szent szívének szentelt imahely kényes történelmében keresendő.
A bazilika építésének terve a Poroszországgal vívott háború (1870) és a párizsi kommün (1871 márciusa-májusa) után született meg. 1873-ben a konzervatív többségű nemzetgyűlés (parlament alsóháza) közhasznú létesítménynek minősítette a létesítményt.
„Az építmény már a kezdetektől az ortodox katolikusok véleményét tükrözte, akik meg akarták fékezni a forradalminak tartott északkelet-párizsi kerületet, s egyben büntetést kiszabni az 1871-es kommünért és az összes forradalomért 1789-tól kezdve” – mondta az AFP francia hírügynökségnek Eric Fournier, a Paris-I Panthéon-Sorbonne Egyetem előadó tanára.
Azóta az igen hosszú idő alatt felépített (1975-1923) bazilikát „a kor megtorló politikai moráljával” kapcsolják össze, amely számos vita forrása volt politikusok és történészek között, egészen a keddi közgyűlési vitáig.
Raphaelle Primet kommunista közgyűlési képviselő szerint „a megtorlás gyümölcse a holttestek fölé emelt gyűlöletes vallási építmény létrehozása volt”, és a minősítés „sérti a kommünárok emlékét”. A párizsi felkelésben becslések szerint megközelítőleg harmincezren haltak meg.
A magát baloldalinak valló Eric Fournier viszont arra mutatott rá, hogy „ez az emlékezetpolitikai vita csupán utóvédharc”, „amikor látjuk, hogy mennyire népszerű lett az évek során a műemlék”.
Karen Taieb, a városháza műemlékfelügyeleti szervének a helyettes vezetője hozzátette, hogy „a minősítés a Louise Michel térre is vonatkozik, amely a kommün egyik jeles személyiségének a nevét viseli.”.
A védett műemlékké nyilvánítás a gyakorlatban annyit jelent, hogy az épületben szükséges esetleges munkálatok költségének 40 százalékát a regionális műemlékvédelmi hatóság viseli, szemben a 2020-ban elnyert, alacsonyabb szintű minősítés keretében finanszírozott 20 százalékkal – mutatott rá Taieb asszony.
Stéphane Esclef atya szerint a legfontosabb tervek, amelyeknek a végrehajtását szeretnék elérni, az akadálymentesítés és a Caivaillé-Coll által készített, „hat éve siralmas állapotban lévő” orgona renoválása. A pap meg szeretné nyitni az altemplomot is a látogatók előtt, amely jelenleg le van zárva, mivel a lejárat nem biztonságos tömeges használat esetén.
Párizs XVIII. kerülete most azt szeretné elérni, hogy felvegyék a Sacré-Coeurt az UNESCO világörökség listájára.
