A nővérhiány és a pokoli körülmények miatt kénytelenek kábítani egyes intenzív osztályon kezelt betegeket megemelt adag gyógyszerrel, másképpen nem tudnának megküzdeni a delta variáns okozta extra nyomással.
Két, nem koronavírusos betegeket kezelő intenzív osztályon dolgozó nővér egymástól függetlenül is azt mondta a The Guardiannek, hogy csak úgy tudnak a kórházaikba egyre nagyobb számban áramló koronavírusos esetek okozta extra terheléssel megbirkózni az egészségügyi dolgozók, hogy egyes betegek esetében megemelik a szedatívumok adagját.
A lap aláhúzza. hogy nem olyan betegeknek adnak nyugtató hatású szereket, akiknek orvosa ezt nem írta fel, hanem azok kapnak a gyógyszerekből többet, akiknek már egyébként is kezelésük része ezek alkalmazása. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a betegek infúzióinak beállítását kezelő szakemberek olyankor, amikor nincsen elegendő kolléga a műszakban, megemelik a dózist, ezzel mintegy „kiütik” a beteget, ami segít nekik abban, hogy figyelmüket máshova összpontosíthassák.
Már korábban is szakemberhiány volt
A két érintett kórház a Guardian Australia a témára vonatkozó kérdésére eltérő módon reagált: a Royal Prince Alfred elismerte, hogy a mostani idők kihívást jelentenek számukra, a St Vincent’s azonban hivatalos válasza szerint megfelelően ellátott intenzív terápiás osztályokat működtet. A betegek szedálásával kapcsolatos, specifikus kérdésekre egyik intézmény sem válaszolt.
Az Új-Dél-Wales-i Ápolók és Szülésznők Szövetsége fenntartja, hogy Új-Dél-Wales egészségügyi rendszere nem a szakmai normáknak megfelelően látta el az intenzív osztályok személyzetét, és azt állítja, hogy a személyzeti hiány már a világjárvány előtt is probléma volt, de a delta terjedése idején ez jelentősen súlyosbodott.
Az anonim módon nyilatkozó nővérek szerint azok a betegek kaphattak extra adag szedatívumot, akik alapvetően alacsony dózisban kapnak ilyen szert, tudatuk tisztasága azonban kétes, így előfordulhat, hogy a lélegeztetésükre használt eszközzel vagy más berendezésekkel próbálnak meg valamit kezdeni.
A kábítás segít abban, hogy megelőzzék azt, hogy a beteg eltávolítsa a tubust, ami komoly gondot okozhat.
Ilyen helyzetekre akkor kerülhet sor a nővérek szerint, ha egy nővérnek két-három beteget kell egyszerre felügyelnie, akik közül egy lélegeztetőgépen van. Elmondásuk szerint egy jól felszerelt intenzív osztályon egy nővér egy lélegeztetett pácienset monitoroz, akit így nem kell szedálni.
Pokol az osztályokon
Vasárnap 813 koronavírusos beteg volt a kórházakban Új-Dél-Wales kórházaiban, 35-tel több, mint szombaton, és 256-tal több, mint az előző vasárnap. Jelenleg 126 ember fekszik intenzív osztályon, 54-en lélegeztetőgépen. Az intenzív osztályon fekvők közül 113-an nem kaptak egyetlen oltásadagot sem, míg 12-en egy adagot kaptak, egy beteg pedig két adaggal volt oltva. A tartományban elérhető intenzív terápiás ágyak számával kapcsolatos tájékoztatások nem következetesek, de abban egyetért a szakma, hogy bár valóban lehetséges az ágyszám emelése akár kétezerig, ennek a nővérek által leírt esetekhez hasonló hozadékai is vannak.
Az egyik nyilatkozó ápoló kórházi intenzív osztályának környezetét pokoliként írta le. Az ápoló több éve dolgozik az intenzív osztályon, és azt állítja, hogy sosem volt ennyi betegük.
„Mostanában sok kolléga mond fel, mert elmehetnek oltópontra dolgozni, ahol több a fizetésük is. A mostani helyzet rossz, mert azt akarjuk, hogy a betegek többet lélegezzenek maguktól, de tudjuk, hogy ha emeljük a szedatívumot, akkor biztonságban lesznek például a csövek kitépésétől, ami jelentősen rosszabb lehet az egészségükre, mintha néhány órán át szedálnám őket” – mondta.
A nővér szerint most ez a legbiztonságosabb módszer a kezükben, hiszen elkerülhető lenne ez a nem kívánatos eset azzal is, hogy egész éjjel figyelik a beteget, de ezt most nem tudják megtenni. Elmondása szerint folyamatosan túlórára kérik őket: az ő munkahelyén jelenleg 16 ápolói állás nincs betöltve, ezért nyomást érez magán, hogy túlórázzon, ugyanakkor ettől fáradtabb lesz a munkában is. Elmondása szerint nyugdíjas ápolók mellett már szakképzés nélküli segítséget is igénybe vesznek az intenzív osztályon.
A másik nyilatkozó ápoló úgy fogalmazott: kényszeríti őket arra, hogy szedatívumokat használjanak, miközben szakmailag ez nem helyes megoldás.
Lassan halad az oltás
Ausztráliában szeptember 13-tól némileg enyhítik a korlátozásokat azoknak, akiket beoltottak. A hatóságok szerint ez az első lépés abban a menetrendben, amely további szabadságokat biztosít majd az oltottak számára, ha elérik a 70-80 százalékos beoltottságot. A mintegy 8 millió lakosú Új-Dél-Wales államban a felnőttek csaknem 33 százalékát teljesen beoltották, és több mint 60 százalékuk kapta meg az oltás első adagját. A 25 millió lakosú Ausztráliában az oltásra jogosult lakosság mintegy 31 százalékát oltották be teljesen.
