Szakértő a dunai NATO-hadgyakorlatról: ez is annak jele lehet, hogy fogy az ukrán sikerbe vetett hit

A NATO keleti szárnyán, a Baltikumtól egészen a Fekete-tengerig nagy csapatmozgások láthatók, elsősorban hadgyakorlatok formájában – legalábbis ezek látszatát keltve –, de hogy ezeknek van-e azon túlmutató jelentősége, hogy gyakorolni kell a közös hadműveleteket, csak két-három hónap múlva fog kiderülni – mondta Pászkán Zsolt megjegyezve azt is, hogy az sem titok, hogy jelentős amerikai csapatok jelentek meg úgy Romániában – elsősorban a Duna-delta–Dobrudzsa környékén –, mint Lengyelországban.

Katonai szakértők szerint az, hogy a Fekete-tengeren és a Dunán most indult hadgyakorlatot román tábornok vezeti, elsősorban azért lényeges, mert nagyobb a döntési szabadsága, amennyiben szükséges – tette hozzá a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársa.

Pászkán Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy egyre több jelzés utal arra, hogy Ukrajna támogatásában amúgy „lelkesebben részt vevő” országok kezdenek kételkedni abban, hogy Ukrajna bírni fogja „emberi anyaggal” a konfliktus. Szerinte május vége, június eleje ebben a tekintetben fordulópont lehet, és

a mostani hadgyakorlatokkal az ukránok szempontjából rosszabb forgatókönyvre készülhetnek a résztvevők.

Moldova és Georgia meghívását illetően azt mondta, hogy ez egyrészt bátorító hatással bírhat rájuk, megnyugtatandó a két ország politikai elitjét, hogy ne érezzék azt, hogy magukra vannak hagyva. Másrészt az sem mellékes, hogy ha végül a NATO egy részének mégis részt kell vennie az orosz–ukrán háborúban, Moldova és Georgia nagyon fontossá válhat a csapatmozgások és fegyverszállítások szempontjából.

Megeshet azonban az is, hogy pusztán politikai gesztusról van szó, de ez csak két-három hónap múlva válhat bizonyossá – ismételte meg Pászkán Zsolt, aki szerint Magyarország távolmaradása hátterében nem áll különösebb politikai üzenet, hazánknak pusztán nem igazán jut szerep egy ilyen speciális tengeri és folyami hadgyakorlaton.

Kapcsolódó hang