Vattay Gábor, az ELTE tanszékvezetője szerint a következő hullám lesz az utolsó nagy köre a vírusnak.
A koronavírus-járvány kínai, majd olaszországi adataiban is fel lehetett fedezni szabályszerűséget mondta a Népszavának az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének vezetője. Vattay Gábor szerint így meg lehetett mondani nagyjából dátumra, hogy hova tart a járvány, meddig nő a halálozás, mekkora lesz az adott hullámban az emberi illetve a gazdasági veszteség.
„A második hullámnál a modellek pontosan mutatták, hogy az iskolai őszi szünet után hirtelen megállt a halálozásszám-emelkedés. Azaz összefüggés van az iskolák látogatása és a fertőzés terjedése között” – emelte ki.
A szakértő elmondta: az általuk készített modell mindegyik hullámra alkalmazható volt, csak a paramétereit kellett cserélni.
„Amint egy járvány elindul, néhány szám határozza meg a terjedés gyorsaságát, ez függ az emberek valamint a vírus viselkedésétől. Ha ezután ismerjük a járványügyi intézkedéseket, akkor, ha nem történik valamilyen nagy változás a vírussal kapcsolatban, nagyon pontosan lemodellezhető, hogy hány fertőzöttje és halottja lesz egy hullámnak” – fejtette ki.
Vattay Gáborék az angliai és portugáliai negyedik hullámból már gyűjtik az adatokat.
„Ami eddig tudható, hogy 15-16 naponként megduplázódnak az esetszámok. Az Egyesült Királyságban már több mint húszezer új eset van egy nap.
Három hét múlva annyi lesz, mint a legrosszabb napon volt az előző brit variáns alatti hullámban.”
A tanszékvezető szerint az oltások a halálozási kockázatot alaposan lecsökkentik, így a halálozási adatok a negyedik hullámban még egy ideig nem okoznak riadalmat.
„A második hullámban öt hetet kellett várni, míg jöttek azok az adatok, amelyek után egyértelműen szükség volt korlátozó intézkedésekre. Most nagyjából két hónap is eltelhet úgy, hogy ugyan sok esetet észlelünk, de alig halnak majd meg emberek.”
Vattay Gábor arra számít, hogy a következő hullámban az esetszámok sokkal magasabbra lesznek engedve, mert nem halnak majd az emberek, azt fogjuk tapasztalni, hogy a vírus terjed, de súlyos eset kevés van. Aztán egy napon, amikor már annyi lesz az eset, hogy eléri azokat az időseket, akiknek az immunrendszere az oltással együtt sem bírja fölvenni a küzdelmet a vírus ellen, mert lépten-nyomon találkozik a tüsszögőkkel, köhögőkkel, akkor újra felveszi a halálozás a korábbi tempót, s megint meghalhat akár annyi ember is, mint az előző hullámokban – tette hozzá.
A tanszékvezető kiemelte: szeptemberben már lehet, hogy sok eset lesz, de még nagyon kevés halálozás. Aztán, ha októberben már jobban behúzódnak az emberek a zárt terekbe, becsukják az ablakokat, megint berobbanhat a járvány.
Úgy látja, itthon van két hónapnyi előnyünk, amíg mindaz lejátszódik, ami most Nagy-Britanniában, Izraelben, Portugáliában zajlik.
„Nagyjából a negyedik hullám lesz az utolsó nagy köre a vírusnak, aztán a megbetegedési és a halálozási arányok nagyjából hasonlítani fognak az influenza-járványéhoz.”
