Meg fogják változtatni a rákszűrés lehetőségeit és gyakorlatát azok a tesztek, amelyek egyetlen vérmintából akár 50-féle daganat jelenlétét ki tudják mutatni a keringő daganat-eredetű DNS alapján.
Sokkal több daganatos megbetegedés válik időben felfedezhetővé
Jelentős változás készül a rák korai felismerésének terén, amely a daganatok diagnosztikájának és kezelésének szinte valamennyi fázisát befolyásolja majd. A több daganattípust érintő korai kimutatás (multi-cancer early detection, MCED) pontosságát igazoló új eredmények, amelyeket az Európai Orvosi Onkológiai Társaság (European Society for Medical Oncology, ESMO) idei kongresszusán mutattak be Párizsban, gyökeresen átformálják a daganatos betegek ellátásának jövőjét – vélekedik Fabrice André, az ESMO 2022 kongresszus tudományos társelnöke.
„Az ESMO-hoz hasonló szakmai társaságok feladata felhívni arra a szélesebb közönség figyelmét, hogy már az elkövetkező öt évben több kezelőorvosra, sebészre és nővérre,
valamint a diagnosztikus és terápiás infrastruktúra bővítésére lesz szükségünk,
hogy el tudjuk látni azt az egyre növekvő számú beteget, akit a több daganattípust érintő korai kimutatás segítségével azonosítunk – fejtette ki André, a Gustave Roussy Onkológiai Központ (Villejuif, Franciaország) kutatási igazgatója és az ESMO 2025-26-os időszakra megválasztott leendő elnöke.
– Valamennyi érintett bevonásával kell megterveznünk az ellátás új útvonalait. Megegyezésre kell jutnunk abban, hogy kiket szűrjünk, hogy mikor és hol végezzük a szűrővizsgálatokat, és hogy miként készüljünk fel e szűrővizsgálatok eredményeképp fellépő változásokra – gondolok itt például a hasnyálmirigy diagnózisára és terápiájára, de az összes többi olyan daganatéra is, amelyet a mostani gyakorlat szerint általában lényegesen későbbi stádiumban diagnosztizálnak.”
A most kifejlesztés alatt álló új MCED tesztek felismernek egy olyan jelet a vérben, amely több mint 50 különböző ráktípusra közösen jellemző, és azt is megjósolják, hogy a test mely részéből érkezhet a jelzés. Maga a jel nem más, mint a daganatsejtekből származó és a vérbe kerülő keringő tumor-eredetű DNS vagy ctDNS, amelyet eltérő metilációs mintázata különböztet meg a nem-tumoros sejtekből kiszabaduló DNS-től.
Igen pontosnak bizonyul az új módszer
Az ESMO kongresszuson elhangzott beszámoló szerint a PATHFINDER tanulmányban használt MCED teszt a 6621, 50 éves vagy annál idősebb résztvevő 1,4%-ában talált daganatra utaló jelet. Bár a résztvevőknek a teszt pillanatában nem volt korábban ismert daganata,
a pozitív tesztet produkálók 38%-ában a további vizsgálatok megerősítették, hogy csakugyan rák lappang a szervezetükben.
Annak a 6290 résztvevőnek, akik daganatmentesek voltak, a teszt 99.1%-ban adott negatív eredményt.
Azoknál, akiknek pozitív eredményt adott a teszt, a diagnosztikus döntésig – a daganat megtalálásáig, vagy annak megállapításáig, hogy semmilyen egyéb bizonyíték nem utal egy daganat jelenlétére – középátlagban 79 nap telt el, és 73%-uk kapott végleges diagnózist a pozitív teszttől számított 3 hónapon belül.
„Ezek az eredmények fontos előrelépést jelentenek a rákot korai stádiumban kimutató szűrővizsgálatok irányába, mert a teszt jó arányban mutatta ki a betegséget azoknál, akikben daganat lappangott, és kitűnő specificitással különböztette meg azokat, akiknek nem volt daganata.
A pozitív teszteredményt kapók körében kevesebb mint két hónapnak kellett eltelnie a diagnózisig, ha valóban daganatosak voltak,
míg a végleges negatív diagnózis felállítása némiképp tovább tartott
azoknál, akiknek nem volt daganata, elsősorban mert az orvosok képalkotó vizsgálatokat végeztek náluk, amelyeket néhány hónap elteltével megismételtek, hogy teljes bizonyossággal kizárják a daganatos diagnózist” – magyarázta el Deb Schrag, a tanulmány rangidős szerzője és a New York-i Memorial Sloan Kettering Cancer Center orvosa.
Továbbra is fontosak lesznek a hagyományos szűrővizsgálatok
„Lényeges az a tanulság is, hogy a téves pozitív teszteredményt produkáló résztvevőknek csak ritka esetben kellett invazív diagnosztikus vizsgálaton – például endoszkópián vagy biopsziás mintavételen – átesnie. Ez eloszlathatja az aggályokat azt illetően, hogy az új tesztek nyomán teljesen egészséges emberek sokaságán kell majd szükségtelen beavatkozásokat végezni” – tette hozzá Schrag, aki emellett hangsúlyozta: egyelőre változatlanul kell folytatni a hagyományos rákszűrő vizsgálatok – így az emlő- és vastagbél-végbélrákszűrés – eddigi gyakorlatát, amíg az MCED teszteket tovább finomítják és validálják olyan daganattípusokra is, mint a vékonybél vagy a gyomor rákjai, amelyekre pillanatnyilag nem létezik szűrővizsgálat.
„Tanulmányunk azt mutatja, hogy a jelenleg kiszűrhetetlen ráktípusok korai kimutatása a látóhatárra került. Természetesen még sok munka van hátra,
de további, nagyobb mintaszámon szerzett tapasztalattal az új tesztek teljesítménye javulni fog.
Tovább kell őket finomhangolni, hogy hatékonyabban tegyenek különbséget a tumoros DNS és a vérben keringő összes többi DNS között – folytatta Schrag.
– Azt is kulcsfontosságú kiemelni, hogy a rákszűrés célja nem a daganatos betegségek előfordulásának, hanem a hozzájuk kapcsolódó halálozásnak a csökkentése. Korai lenne bármiféle következtetést levonni arra nézve, hogy az MCED tesztek hogyan befolyásolják a daganatos halálozást. Ilyen mérőszám nem szerepelt a PATHFINDER vizsgálatban, és ennek megállapításához sokéves utánkövetés lesz szükséges.”
További teszteket terveznek, az új rákfelismerő módszer finomításához
Míg a korábbi vizsgálatok csak olyan pácienseken tanulmányozták az MCED tesztek alkalmasságát, akiknél már ismert volt a rákbetegség, az ESMO 2022-es kongresszusán bemutatott tanulmány volt az első olyan prospektív vizsgálat, amely megmutatta, hogy az MCED szűrés képes olyan páciensekben is kimutatni a rákot, akik korábban nem tudtak a betegségükről. Jelenleg több hasonló kutatás is folyamatban van, köztük egy nagyszabású angliai randomizált klinikai vizsgálat, melynek keretében 140 ezer tünetmentes résztvevőt fognak végigszűrni MCED teszttel, hogy megállapítsák, milyen klinikai hatékonysággal képes a daganatos megbetegedéseket felismerni.
origo
