Szigorúan tilos a belépés a különös szigetre: csak 60 éve keletkezett, mégis számos érdekességet rejt

A Surtsey-sziget csak hatvan éve keletkezett, és pont emiatt tölt be most nagyon fontos szerepet a kutatásokban.

Mindössze hatvan évvel ezelőtt, 1963-ban keletkezett, mégis egészen különleges szerepet tölt be az apró Surtsey-sziget, melyet a vulkáni tevékenység hozott létre. Jelenleg csak egy nagyon szűk kör látogathatja.

Szigorúan tiltott a belépés a civil turisták számára az Izland partjaitól nem messze található Surtsey-szigetre, mely a Föld legfiatalabb szigetének számít – csak az élővilág változásait kutató tudósok köthetnek ki a parton.

A Surtsey-sziget

A különös, új szigetet egy négy éven át tartó vulkánkitörés alakította ki, és nagyjából kétszáz méter magasan emelkedik ki a tengerből. A képződmény a tudósoktól a Surtsey nevet kapta egy mitológiai alak, a skandináv tűzóriás, Surtur után. Az elnevezés eredeti nyelven annyit tesz: Surtur szigete.

A Surtsey-sziget 16 nappal a kitörés kezdete után.

A Surtsey-sziget 16 nappal a kitörés kezdete után.

Fotó: Wikipedia/Howell Williams

A Surtsey-sziget egyedülálló és értékes helyszínt jelent a kutatók számára, akiknek így lehetővé vált egy teljesen új, érintetlen szárazföldön megvizsgálniuk az élet fejlődését, a fajok megtelepülését. Keletkezése óta figyelemmel kísérik a sziget élővilágának alakulását, ahol már most egy összetett ökoszisztéma alakult ki számos növény- és állatfajjal.

Érdekesség, hogy az első növények magok formájában a tengervíz és a szél erejével érték el a Surtsey-t, és már az első félévben tizennégy növényfaj telepedett meg ott. A megfigyelések szerint az első tartósan ott élő állatfaj légy volt, és 1966-ban egy faágon úszva érkezett a szigetre az első pók.

Néhány évvel a hely keletkezése után már 23 madárfaj talált otthonra a szigeten, ami még jobban felgyorsította a növények megtelepedését és szaporodását. Több mint harminc év után jelent meg az első fás szárú növény, a mandulalevelű fűz.

A sirálykolóniák mellett a 2000-es években lundákat is láttak fészkelni ott, és sok költöző faj is megpihen a szigeten, így hattyúk, ludak, hollók is feltűnnek. A sziget északi felén már fókák is megjelentek.

Tudományos jelentősége miatt 1965-ben természetvédelmi területté nyilvánították a helyet, és azóta is szigorúan védett, a belépés csak a kutatók számára engedélyezett, korlátozott számban és csak a szükséges ideig. Sokan csak madártávlatból, kisrepülőről figyelhetik a területet.

A tudósok számára ugyan egy kis menedékház is épült a szigeten, ám minden érkezőt tüzetesen átvizsgálnak, nehogy véletlenül idegen magot, szennyeződést hozzanak be. A szigorú irányelvek célja, hogy a törékeny ökoszisztéma károsodását elkerüljék.

A helyszín elszigeteltsége és az emberi tevékenység hiánya egy természetes laboratóriumot hozott létre a tudósok számára, ahol azt is megfigyelhetik, hogy befolyásolják a geológiai folyamatok az ökoszisztémák összetételét és fejlődését. Védelme biztosítja, hogy a jövőben is fontos tudományos kutatási terep maradhasson. Az UNESCO a világörökség részévé is nyilvánította az értékes szigetet.

Képek: Getty Images Hungary, Wikipedia/Howell Williams (Közkincs

Forrás: Femina / Frisshíreink portál

Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!

Exit mobile version