Egy olasz kisvárosban nemcsak hogy a fertőzés után tíz hónappal is ki tudtak mutatni a lakosok véréből antitesteket, de voltak olyanok is, akik esetében azok nem csökkenő, hanem növekvő tendenciát mutattak.
Az olasz Vo’ az egyik első, Kínán kívüli helység volt, amelyben az új koronavírus felütötte fejét. Itt következett be az első európai koronavírusos haláleset is. A kutatók nem sokkal az első esetek dokumentálása után kezdtek el kiemelt érdeklődést tanúsítani a város felé. A Velencétől nyugatra fekvő, 3300 lakosú településen ugyanis jó néhány olyan ember is él, akik hosszú hónapokkal megfertőződésüket követően is igen magas antitestszinttel rendelkeznek, írja az NBC.
Különleges védettség
A Padovai Egyetem kutatóinak a londoni Imperial College-dzsal együttműködésben készült tanulmánya szerint a 129 helyi közül, akiknél kilenc hónappal a járvány kitörése után még mindig találhatók antitestek,
16 lakos esetében több mint kétszer annyi antitest mutatható ki vérből, mint tavaly májusban.
Az antitestek emelkedésének lehetséges okai között szerepel a vírussal való ismételt érintkezés. A tanulmány szakértői értékelés alatt áll.
A karantén bölcsője
Vo’ polgármestere szerint a vírusok elleni harc a helység történelmének része: a XIV. században a térségbe pestis sújtotta területekről érkezett hajóknak 40 napot kellett errefelé vesztegelniük azelőtt, hogy Velencébe hajózhattak volna. A negyven olasz neve, a quaranta adja a ma már túl jól is ismert karantén kifejezés alapját. A városka ekkor még nem is létezett: kétszáz év múlva alapították, ám alig valaki ismerte egészen 2020. február 21-éig, amikor itt következett be az első, a koronavírussal összefüggésbe hozható haláleset.
A Padovai Egyetem professzora, Enrico Lavezzo nem sokkal ezt követően érkezett meg csapatával a városba, ahol arra kért engedélyt, hogy a lakosokat folyamatos tesztelésnek vethesse alá. Az elmúlt egy évben három alkalommal ellenőrizte a lakosok antitestszintjét: 2800-an vesznek részt kutatásában a 3300 lakos közül.
„Még november végén, kilenc-tíz hónappal a megfertőződést követően is találtunk antitestet az itteniek vérében, ami a leghosszabb időtartam, amelyet a világjárvány során eddig valaha is kimutattak”
– mondta.
Sok volt a tünetmentes beteg
A szuperimmunis lakosok, akiknek vérében nem csökken, ha nő az antitestek száma, ritkaságnak számítanak. Az, ha sikerül megérteni, pontosan milyen folyamatoknak köszönhetően működik így szervezetük, nagy segítséget jelenthetne a koronavírus elleni harcban is.
„A vakcina a kórokozónak való mesterséges kitettséget jelenti” – mondta Lavezzo. „Olyan, mintha elősegítené a beoltottak immunmemóriáját, így amikor legközelebb kapcsolatba kerülnek a vírussal, gyorsabb és erősebb lehet a válaszreakciójuk.”
Érdekesség, hogy a város lakosainak több mint 40 százaléka tünetmentes fertőzésen esett át. A kutatók most a helyi lakosok DNS-ét is vizsgálják, hogy kiderülhessen, abban rejlik-e a titok.
