Találat érte az ukrán atomerőmű vezetékeit, leálltak a blokkok

Lekapcsolták az elektromos hálózatról csütörtökön a zaporizzsjai atomerőmű két blokkját az ukrán tüzérség támadása miatt, majd az egyiket újból beindították – közölte Jevgenyij Balickij, a Zaporizzsja megyei Moszkva-barát katonai–polgári közigazgatásának vezetője.

„A mai napon az ukrán fegyveres alakulatok által a zaporizzsjai atomerőmű közelében lévő távvezetékekre mért csapás következtében tűz keletkezett a 750 kilovoltos légvezeték védelmi övezetének területén. A tűz rövidzárlatot okozott az elektromos vezetékekben. Az erőmű vészhelyzeti relévédelme kioldott, és két erőműegység leállt, így a régió áramellátás nélkül maradt. Közvetlenül a tűz eloltása után után az egyik egységet újra üzembe helyezték” – írta Telegram-csatornáján.

Hozzátette, hogy a megyében helyreállt az áramszolgáltatás is.

Az ukrán hatóságok Zaporizzsjában már kiürítési terven dolgoznak

A zaporizzsjai ukrán helyi hatóságok értekezletet tartottak az evakuálás előkészítéséről egy lehetséges atomerőművi baleset esetére – közölte csütörtökön a megyei kormányzói hivatal.

Olekszandr Sztaruh megyei kormányzó tájékoztatása szerint megvitatták a lakosság riasztásának megszervezésével kapcsolatos részleteket, kijelölték a kommunikációs csatornákat és a gyülekezési helyeket evakuálás esetén.

Balickij korábban a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy az elmúlt nap folyamán 29 ukrán tüzérségi belövés történt, ebből kilenc az enerhodari ipari övezetbe, 17 az atomerőmű területére, további három pedig a Kamjanka-Dnyiprovszkij területre. Egy nappal korábban a Moszkva-barát regionális hatóságok 73 becsapódó ukrán lövedéket észleltek.

A helyi Moszkva-barát adminisztráció szerint ukrán tüzérségi támadások okozta aljnövényzettüzek következtében csütörtökön áram- és vízellátás nélkül maradt Herszon és Zaporizzsja megye több települése. A probléma fellépett Enerhodarban is, emiatt a zaporizzsjai erőműben bekapcsolódtak a biztonsági rendszerek, majd a szakemberek helyreállították az áramellátást.

Az ágyúzások miatt az orosz megszállás alá került Enerhodarban – ahol a zaporizzsjai atomerőmű is található – megszakadt az áram- és a vízellátás – közölte Dmitro Orlov, a város polgármestere, tudatta az ukrán fél. „Enerhodar ismét a humanitárius katasztrófa szélére került! Ma az ellenséges csapások miatt a város teljesen áram és víz nélkül maradt” – írta a Telegramon a polgármester.

Az Enerhoatom vállalat közleményében arra figyelmeztetett, hogy az atomerőmű fennállásának kezdete óta most először kapcsolódott le teljesen a hálózatról. A vállalat értesülései szerint még tartanak az újraindítási műveletek annak érdekében, hogy legalább egy energiablokkot rákapcsoljanak a hálózatra.

A Zaporizzsja megyei Melitopolban, valamint a dél-ukrajnai Herszon megye több településén és a megyeszékhelyen sincs áramszolgáltatás. Herszon városában vízellátás sincs.

Csütörtökön Szergej Sojgu orosz és Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter telefonon megvitatta a zaporizzsjai atomerőmű körül kialakult helyzetet. A két tárcavezető hangsúlyozta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) tisztviselőinek az atomerőműben teendő látogatásának fontosságát, valamint azt, hogy készek a szervezet ellenőreinek megadni a szükséges segítséget.

Az orosz erők ismét az ukrán főváros környékét támadták

Az orosz erők csütörtökre virradóan ismét csapást mértek az ukrán főváros környékére, az eddigi információk alapján két rakéta csapódott be a Vishorodi járásban, a többit a légvédelem hatástalanította – közölte Olekszij Kuleba Kijev megyei kormányzó.

Személyi sérülésről eddig nem érkezett hír, és komolyabb károkról sem.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál a helyi kormányzók beszámolóiból készített összefoglalójában azt írta, hogy a kijevi régión kívül Csernyihiv, Harkiv, Dnyipropetrovszk, Mikolajiv, Luhanszk és Donyeck megyéket érte orosz támadás az éjszaka.

A Dnyiporpetrovszk megyei csaplinei vasútállomás elleni orosz csapás halálos áldozatainak száma már 25-re emelkedett, meghalt egy hat és egy 11 éves kisfiú is – számolt be Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője. A rendőrség a háborús törvények és szokások megsértése miatt indított büntetőeljárást.

Harkiv megyében ketten sérültek meg a támadásokban, Donyeck megyében három civil halt meg és egy megsebesült. A régióban továbbra sincs gázszolgáltatás, helyenként vezetékes víz- és áramellátás sem.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Ukrajna határai körül több mint 400 orosz repülőgép és mintegy 360 harci helikopter áll készenlétben, utóbbiak között körülbelül 150 csapásmérő van, olyanok, mint például a K-52-esek. Az orosz erők „aktívan és folyamatosan” használják a harcászati repülőgépeket – tette hozzá. A vadászgépek folyamatosan járőröznek Fehéroroszország és Oroszország légterében, a megszállt ukrajnai területeken, valamint a Fekete- és Azovi-tenger fölött. Az A-50-es nagy hatótávolságú radarérzékelő repülőgépek és az Il-22-esek folyamatosan a levegőben vannak – mondta.

Közölte, hogy adataik szerint szerdán, Ukrajna függetlenségének napján az orosz csapatok mintegy kétszáz bevetést hajtottak végre. A rakétacsapások gyakorisága viszont sokkal kisebb volt, átlagosan nyolc H-22-est indítottak Ukrajna különböző régióiban. Ezenkívül az oroszok Tornado-Sz típusú rakéta-sorozatvetőket is bevetettek. „Összesen körülbelül 190 légiriadó volt az országban tegnap. Annak ellenére, hogy ilyen sok volt a riasztás, rakétaindításból nem volt sok, viszont nagyszámú repülést regisztráltak” – fejtette ki. Ihnat azzal magyarázta a légiriadók nagy számát, hogy Oroszország számos „megjátszott bevetést” hajtott végre.

Olekszij Reznyikov védelmi miniszter az ukrán katonai televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette: reméli, hogy 2022 végére „jó hírrel szolgálhat” a front helyzetéről, de nem tudja megmondani, mikor ér véget a háború. „Nagyon sok tényező vezet a győzelemhez, de biztosan elérjük. A kérdés az, hogy mikor és milyen áron” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a külföldi partnerek segítségének köszönhetően Ukrajnának van esélye „gyorsabban és olcsóbban” megnyerni a háborút. Hangsúlyozta még, hogy a partnerek készek hosszú távon támogatni Ukrajnát.

Kijev és Moszkva egymást vádolja a létesítmény területének lövetésével

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója Alekszej Lihacsovval, a Roszatom orosz atomenergetikai konszern vezérigazgatójával tárgyalt szerdán a NAÜ zaporizzsjai atomerőműbe tervezett missziójáról.

A Roszatom közleménye szerint Grossi és Lihacsov „részletekbe menően megvitatták a tervezett NAÜ-misszióval kapcsolatos kérdéseket”.

Lihacsov hangsúlyozta, hogy „Oroszország számára mindig is elsőbbséget élvezett a nukleáris létesítmények biztonsága, függetlenül attól, hogy hol vannak”. Az orosz fél egyébként kifejezte azon szándékát, hogy a NAÜ misszióját „a lehető leghamarabb meg kell valósítani, amint azt a katonai helyzet lehetővé teszi a helyszínen”.

Múlt pénteken Vlagyimir Putyin orosz elnök francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal folytatott telefonbeszélgetésében szorgalmazta, hogy mielőbb meg kell szervezni a NAÜ küldöttségének helyszíni látogatását a tényleges körülmények feltárása végett.

António Guterres ENSZ-főtitkár nemrég az atomerőmű körüli térség „demilitarizálását” javasolta, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök viszont az orosz csapatok kivonását követelte a nukleáris létesítmény területéről.

Az orosz csapatok kezére került atomerőmű körül folyó harcok egy nukleáris katasztrófa veszélyének lehetőségét vetették fel, miközben Kijev és Moszkva egymást vádolja a létesítmény területének lövetésével.