13.3 C
Budapest

Titokzatos ólomkoporsó tartja lázban a Notre-Dame újjáépítésén dolgozókat

Dátum:

Újra kell gondolni a katedrálist vagy az eredeti állapotnak megfelelően kell újraépíteni? Átszervezhetik-e a látogatói körutakat a belső terek átrendezésével, ha az építészeti hagyományőrzők egyetlen tárgy vagy kép elmozdítását is főbenjáró bűnnek tartják? Számos vita pattant ki a Notre-Dame újjáépítése körül, nincs egyetértés régészeti, hitéleti és turisztikai kérdésekben sem.

A padlóból „esnek ki” a csontvázak, éspedig nem csupán képletesen. A három éve, 2019. áprilisában leégett párizsi Notre-Dame újjáépítésén dolgozókat most egy titokzatos ólomkoporsó tartja lázban, ami a kereszthajó középpontjában fordult ki a földből. Persze nem magától, hanem azért, mert meg kellett nyitni a padlót, hogy az építészek biztosak lehessenek abban, elbírja-e az oda felépítendő 600 tonnányi állványzatot. Az emberalakot formázó koporsóval együtt aztán jöttek a további meglepetések is: a XIX. századi fűtésrendszer, az egykori, közel nyolcszáz éves szentélyrekesztő és egy római kori várfal maradványai – hogy csak az eddig biztosan azonosított leleteket említsük.

A régészek, miközben eredetileg három hetet kaptak, a felfedezések lázában égve már két hónapja kutakodnak, és biztosra veszik, hogy a még nem bolygatott padlólapok is kincseket rejtegetnek. Szöszmötölésre azonban aligha lesz idejük, hiszen tartaniuk kell az Emmanuel Macron francia elnök által megszabott határidőt. Macron a tűzvész másnapján jelentette be, hogy öt év alatt helyreállítják a katedrálist. Nem csak a régészeti leletek körül alakult ki vita: az viszonylag korán eldőlt, hogy mindent a legutolsó ismert állapottal megegyezően kell helyreállítani, csakhogy a tetőszerkezet pótlásához erdőnyi tölgyfa anyagra van szükség, az egész lefedéséhez pedig több mint kétszáz tonnányi ólomra.

E tűzveszélyes és környezetszennyező alapanyagok közül különösen az utóbbin akadtak ki sokan, hiszen már a tűzvészkor is súlyos károkat okozott a mérgező ólom elolvadása.

Miért ne lehetne ezeket betonnal és más fémmel kiváltani, ahogyan Reimsben, Chartres-ban vagy Nantes-ban is tették? – vetette fel másokkal együtt Paul Chemetov építész, urbanista, ám a figyelmeztetéseknél fontosabbnak bizonyultak a műemlékvédelmi szempontok.

 

Forrás, fotó: hvg / Frisshíreink portál

Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!

Hír megosztása

Most népszerű

Hasonló hírek
Related

Háború óta először beszél Ukrajna és Kína.

Összefoglaló: ukrajnai elnök és a kínai elnök az orosz-ukrán konfliktusról...

Kínos pillanatok: Megalázták Fodor Zsókát az RTL Klub stúdiójában

A színésznő próbálta humorosan kezelni a helyzetet. Kellemetlen pillanatoknak lehettek...

Meghalt a szigetszentmiklósi akkumulátorgyárban történt tűz egyik sérültje

Március 14-én tűz keletkezett a szigetszentmiklósi, akkumulátor-újrahasznosítással foglalkozó üzemben. A...

„Egyetlen tonna ukrán gabona sem fog Lengyelországban maradni” – itt a megállapodás

Lengyelország és Ukrajna megállapodásra jutott az ukrán gabona tranzitjáról...