Egy nemzetközi vizsgálóbizottság megállapította, hogy mit kellett volna tenni a pandémia kezdetén.
Kína túlságosan lassan cselekedett az első koronavírus-fertőzések ismeretében, és lehetséges, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is túl lassan reagált a járványkitörésre – közölte köztes jelentésben az úgynevezett Világjárványra való Felkészültséggel és Reagálással foglalkozó Független Testület. A bizottságot tavaly hozták létre WHO-tagállamok kérésére, hogy levonja a tanulságokat a koronavírus-járványból és kezeléséből.
„Ami világos számunkra, hogy
tavaly januárban Kínában a helyi és nemzeti egészségügyi hatóságok szigorúbb járványügyi intézkedéseket is bevezethettek volna”
– jelentette ki a Helen Clark volt új-zélandi miniszterelnök és Ellen Johnson-Sirleaf korábbi libériai elnök vezette csoport.
A testület szerint viszont nem világos, hogy tavaly miért csak január 22-én hívták össze a WHO sürgősségi szakértői bizottságát, és miért nem jutottak dűlőre arról, hogy globális egészségügyi vészhelyzetnek minősítsék a helyzetet még január 30. előtt.
A panel megjegyezte, hogy a WHO egészen március elejéig nem minősítette világjárványnak a ragályt, pedig – mint mondják – ez a megnevezés segíthetett volna „összpontosítani a figyelmet a helyzet súlyosságára”.
A panel szerint bár 2020 januárjában már világos volt, hogy több országban vannak koronavírus-fertőzöttek, túl kevés kormány használta fel a rendelkezésére álló információkat a vírus terjedésének megakadályozására.
„Azonnal járványügyi korlátozó intézkedéseket kellett volna bevezetni mindegyik országban, amelyikben feltehető volt, hogy vannak esetek. De nem alkalmazták őket” – áll a jelentésben.
Peking sem rendelkezett elég információval
A kínai külügyminisztérium szerint Peking gyorsan reagált a koronavírus-járványra, és kellően szigorú intézkedéseket vezetett be a vírus terjedésének megfékezésére – jelentette ki Hua Csun-jing, a minisztérium szóvivője.
Hua szerint Kína gyors és határozott döntéseket hozott a járvány kitörését követően, elsőként figyelmeztetve a világ többi országát a járványveszélyre, miközben még Peking sem rendelkezett elegendő információval a vírusról.
„Természetesen azon kell igyekeznünk, hogy még jobban csináljuk. De ez minden országra vonatkozik, nem csupán Kínára” – húzta alá. A szóvivő emlékeztetett: a kínai vezetés tavaly január 23-án – mintegy három héttel az első esetek felbukkanása után – lezárta a járvány első gócaként ismert, közép-kínai Vuhant, jelentősen csökkentve a további fertőzések és halálozások számát.
