Még értékelik az ígéretek teljesülését, mielőtt igent mondanak a svédek és a finnek belépésére.
Törökország augusztusban egyeztetést tart Svédországgal és Finnországgal a két ország NATO-csatlakozási folyamatáról, és a tanácskozás eredményétől teszi függővé a katonai szövetség bővítésének jóváhagyását – jelentette be a török külügyminiszter.
Mevlüt Cavusoglu közölte: az Ankara, Stockholm és Helsinki által küldött képviselőket tömörítő „állandó bizottság” fogja értékelni, hogy teljesültek-e azok az ígéretek, amelyeket a NATO június végi madridi csúcstalálkozóján a három ország által aláírt memorandumban rögzítettek.
„Ha ezek az országok nem teljesítették a memorandumban vállalt ígéreteiket (.), a török parlament nem fogja ratifikálni a NATO-csatlakozási jegyzőkönyvet”
– szögezte le a török diplomácia vezetője, megismételve Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfői kijelentését.
A madridi memorandum aláírása tette lehetővé Ankara vétójának feloldását Svédország és Finnország NATO-csatlakozásával kapcsolatban.
A dokumentum szövege leszögezi, hogy Stockholm és Helsinki a törökországi Kurd Munkáspártot (PKK) terrorista szervezetnek tekinti, és mindkét északi ország ígéretet tett: nem fogja támogatni az Ankara által célpontként kezelt, a szíriai YPG nevű kurd fegyveres mozgalomhoz hasonló harci szervezeteket.
Svédország és Finnország ugyancsak vállalta, hogy „haladéktalanul és alaposan” tanulmányozni fogja a Törökországból érkező esetleges kiadatási kéréseket.
A madridi NATO-csúcstalálkozón Erdogan felszólította a két északi ország vezetését, hogy „vegyék ki a részüket” a terrorizmus elleni harcból, amivel az észak-szíriai kurd fegyveres szervezetek tevékenységére célzott, ellenkező esetre kilátásba helyezte az észak-atlanti szervezet bővítését jóváhagyó megállapodás visszavonását.
