A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa szerint az infláció alakulására, a hitelezési aktivitásra és a jegybankok monetáris politikájára is hatással lehet az a banki csődhullám, amely elindult a hétvégén az Egyesült Államokban.
„Alapvetően abban bízom, hogy ez a mostani helyzet nem fog eszkalálódni, tehát kordában lehet tartani a pénzügyi rendszer kihívásait” – mondta el az InfoRádiónak Tóth Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa.
Emlékeztetett: 2008-ban is egy pénzügyi rendszert érintő krízis robbant ki. Az első reakció a bizonytalanság és az egymással szembeni bizalmatlanság, tehát a pénzügyi közvetítőrendszer nem tudja funkcióját ellátni. Nem hiteleznek a bankok, vagy jelentősen csökkentik a hitelezési aktivitásukat. Emiatt sokkal kevesebb hitelt helyeznek ki, a beruházások jelentősen visszaeshetnek, az ingatlanpiaci tranzakciók száma jelentősen csökkenhet. Így akár az ingatlanárak is komoly lejtmenetbe kapcsolhatnak.
Ha a beruházások megakadnak a finanszírozás hiányában, akkor az továbbgyűrűzik a munkaerőpiacra, tehát nőhet a munkanélküliség.
Tóth Gergely kiemelte,
a monetáris politika most az évtizedek óta nem látott magas inflációval küzd.
A 2008-as válság ellentétes monetáris politikát indokolt, tehát kamatcsökkentéseket. „Ez 2010-től is látható volt, és tíz évig gyakorlatilag zéró szinten voltak a kamatok. Az ingyen pénz időszakának is hívják ezt az időszakot” – mondta Tóth Gergely.
Tehát az alacsony kamatok tudnák ösztönözni a hitelezést, ám ez felveti a kérdést, hogy nőni, vagy csökkenni fog-e az infláció. Ha a fogyasztás is jelentősen visszaesne a válság hatására, akkor az inflációra akár még kedvező hatást is gyakorolhat egy ilyen pénzügyi krízis.
Tóth Gergely szerint az államokra újra nagy teher helyeződhet, hiszen a Covid és a háború jelentősen megterhelte az egyes államok költségvetését. Magas államháztartási hiányokkal gazdálkodtak, rengeteg mentőprogramot kellett indítaniuk, családsegítő támogatásokat, rezsivédelmi támogatásokat jelentettek be. Ez odáig vezetett, hogy magas szintre emelkedett az államadósság. A folyamat fokozódhat, és most már így is eléggé kritikus szinten van több országban. Nem kizárt, hogy újabb adósságspirálba, gazdaságpolitikai kihívások elé kerülnek az országok.
A pénzügyi válság hatásai
A Magyar Nemzeti Bank jelzése szerint az infláció tavasszal platózhat, tartósan magasan maradhat, és a januári csúcshoz képest elindulhat egy lassú csökkenés, ami már a februári magyar inflációs adatokban látszott.
Tóth Gergely szerint az azonnali hatások közé tartozik egyrészről az árfolyamhatás, „ami elég szembetűnő Magyarországon”. A bankcsőd kirobbanása előtt 375 szint alatt volt a forint az euróval szemben, és az ünnep alatt 400-as szint felé emelkedett, tehát volt egy 25 forintos gyengülése, ami „nagyon drasztikus”. Ez az üzemanyagárakban, az importált termékek árában is át tud gyűrűzni. Tehát a forint árfolyamon keresztül az inflációra valóban hathat negatívan, és ezt a platófázist elhúzhatja.
A másik azonnali hatás a finanszírozási költségek emelkedése. Főleg az államkötvények hozamában láthatóak elmozdulások. Tóth Gergely szerint egy ilyen pénzügyi krízis eszkalálódása esetén a befektetők menekítik a tőkéjüket azokból a térségekből, országokból, amelyek kockázatosak. Ha onnan elkezdik a pénzeket kivonni, és az államadósság finanszírozása hirtelen fennakadásokkal néz szembe, akkor egy ilyen tovagyűrűző hatásként államcsődöt idézhet elő.
Kapcsolódó hang
