Tudta? A sörben és a sóban is van műanyag! Csecsemőkorunk óta gyűlik a szervezetünkben a káros anyag

A legújabb kutatások már a méhlepényben is kimutatták a jelenlétét.

– A műanyag a jelenlegi civilizációs berendezkedésünkben szinte mindenhol jelen van, ennek megfelelően már fogyasztási cikkeinkben is megtalálható, legyen az a sör, a konyhasó, a méz vagy a cukor, de az emberi szervezetben is ott van a méhlepénytől egészen a vérünkig – erről a megdöbbentő tényről számolt be Jurecska Laura PhD, környezetkémikus, az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszékének oktatója.

Már babaként szívjuk magunkba

A kisbabák a műanyag cumisüveg használatának módja és egyéb környezeti hatások miatt akár 2600-szor több mikroműanyagot fogyaszthatnak el naponta, mint egy átlagos felnőtt. Bár a szervezetünkből a bevitt mikroműanyag 90 százaléka kiürül, az egészségügyi kockázatokról továbbra sem tudunk eleget, viszont amit igen, az riasztó.

Jurecska Laura PhD, környezetkémikus, az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszékének oktatója

Jurecska Laura PhD, környezetkémikus, az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszékének oktatója

– Állatkísérletek és orvosi kutatások szerint a szervezetünkbe bejutó műanyag részecskék gyulladást okozhatnak, károsítva az immun- és az idegrendszert, a tüdő ereibe bejutva magas vérnyomást okozhatnak, és egyes esetekben a daganatos megbetegedések kockázatát is növelik – hívja fel a figyelmet a szakember. – Még a mikroműanyag hatását sem ismerjük teljes körűen, de már megjelentek a még kisebb nanoműanyagok, amelyek fizikai érintkezés útján a bőrünkön át is képesek a testünkbe hatolni. Az emberiség túlzott műanyag fogyasztásával olyan egészségügyi orosz rulettet játszik, aminek a hosszútávú következményei veszélyesek, de minimum kérdőjelesek.

Be is lélegezzük

A mikroműanyagokat kimutatták többek között ivóvízből, sörből, konyhasóból, cukorból és számos további élelmiszerből, de az a hazai folyókban is jelen van. Holland kutatók közlése szerint a mikroműanyagok már az emberi vérből is kimutathatóak, egy olasz kutatócsoport pedig nemrégiben igazolta, hogy ezek az apró műanyagdarabkák megtalálhatóak a méhlepény szövetében is.

A műanyag részecskék háromféle úton juthatnak a szervezetünkbe:

  • táplálkozással,
  • belélegezve és
  • a bőrünkön keresztül is.

Becslések szerint naponta 26-130 közötti a belégzéssel a szervezetünkbe kerülő mikroműanyagok száma, vagyis éves szinten akár 47000 fölött is lehet a belélegzett darabkák száma. Természetesen a konkrét értékeket nagyon sok tényező befolyásolja: milyen tevékenységet végzünk, hogyan ütemezzük a takarítást, milyen a bútorzat és milyenek az időjárási körülmények. Azt, hogy a belélegzett részecskék milyen mélyre jutnak el a tüdőben, befolyásolja azok mérete és sűrűsége. Általánosságban elmondható, hogy minél kisebb és könnyebb az adott részecske, annál mélyebbre képes eljutni.

A műanyagok nagy részét le lehet cserélni, hogy ne veszélyeztessük az egészségünket Fotó: Shutterstock

Daganathoz vezethet

Jurecska Laura a Masfelfok.hu-n megjelent elemzésében arra is kitér, hogy azt már régóta tudjuk, hogy a szálas anyagok tüdőbe való bekerülése növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. A kutatók daganatos betegségben szenvedőktől származó tüdőszövet-mintákat vizsgálva megállapították, hogy a 114 szövetminta 87%-a cellulóz- vagy műanyagszálat tartalmazott, vagyis ezek az anyagok nemcsak bejutnak a szervezetbe légzés útján, hanem fel is halmozódnak ott.

A mikroműanyag darabkák közül a 150 mikrométernél (µm) nagyobbak kiürülnek a szervezetből, az ennél kisebb darabkák azonban már átjuthatnak a nyirokrendszerbe, illetve a vérkeringésbe, igaz 1% alatt marad azoknak az aránya, amelyek ténylegesen fel is szívódnak a szervezetben. Jóval veszélyesebbek a 20 µm-nél kisebb műanyagdarabok, amelyek már a szerveket is képesek elérni. A legkisebb, 10 µm-nél kisebb darabkák pedig akár a sejtekbe is behatolhatnak.

 

Fokozzák a bajt a műanyagokkal együtt a szervezetbe bejutó adalékanyagok hatásai is. Ilyen adalékanyagok például a ftalátok, amelyeket lágyítószerként használnak műanyagok rugalmasságának biztosítására. A ftalátokat többek között anyatejből és emberi vizeletből is kimutatták már. A kutatók szerint összefüggés lehet az asztma, illetve allergiás megbetegedések kialakulása, valamint a ftalátok szervezetben való megjelenése között.

A mikroműanyagok nemcsak kemikáliákat, hanem akár mikroorganizmusokat is hordozhatnak a felületükön, vagyis egyfajta „szállítói” lehetnek akár betegséget okozó mikrobáknak is.

Tippek a műanyagmentes mindennapokért

  1. Boltba vigyen magával vászontáskát, vászonzsákot
  2. Üveges termékeket vásároljon műanyag helyett
  3. Műanyag ételtárolók helyett üveget használjon
  4. A műanyag játéktárolókat cserélje le természetes anyagokra, például fára, fonott kosárra. Ugyanígy a gyerekjátékokat is természetes anyagból válasszon
  5. Ne viseljen poliészter, poliamid, vinyl vagy nylonból készült ruhákat, inkább válassza a le, pamut vagy gyapjú anyagot
  6. Dobozos jégkrém helyett egyen fagylaltot tölcsérben
  7. Eldobható helyett válasszon mosható pelenkát. Ez persze macerásabb, de nem csak a baba bőréhez kíméletesebbek, hiszen műszálas társaikkal ellentétben jól szellőznek; hanem lebomlóak, tartósak is.
  8. A hagyományos kozmetikumok helyett váltson natúr kozmetikumokra, vagy készítse el magának. A fogkrémekben, sminkekben, bőrradírozókban, tusfürdőkben mind megtalálhatjuk az apró műanyagokat granulátumként, vagy kötőanyagként.
  9. A száraz mosópor helyett használjon folyékonyat. A száraz mosópor szemcséi növelik a súrlódást, amelynek eredményeként csak még több műanyag szál kerül be a vízhálózatba!

Fotó: Pixabay

Forrás: Blikk / Frisshíreink portál

Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!

Exit mobile version