A legújabb kutatások már a méhlepényben is kimutatták a jelenlétét.
Már babaként szívjuk magunkba
A kisbabák a műanyag cumisüveg használatának módja és egyéb környezeti hatások miatt akár 2600-szor több mikroműanyagot fogyaszthatnak el naponta, mint egy átlagos felnőtt. Bár a szervezetünkből a bevitt mikroműanyag 90 százaléka kiürül, az egészségügyi kockázatokról továbbra sem tudunk eleget, viszont amit igen, az riasztó.
Jurecska Laura PhD, környezetkémikus, az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszékének oktatója
– Állatkísérletek és orvosi kutatások szerint a szervezetünkbe bejutó műanyag részecskék gyulladást okozhatnak, károsítva az immun- és az idegrendszert, a tüdő ereibe bejutva magas vérnyomást okozhatnak, és egyes esetekben a daganatos megbetegedések kockázatát is növelik – hívja fel a figyelmet a szakember. – Még a mikroműanyag hatását sem ismerjük teljes körűen, de már megjelentek a még kisebb nanoműanyagok, amelyek fizikai érintkezés útján a bőrünkön át is képesek a testünkbe hatolni. Az emberiség túlzott műanyag fogyasztásával olyan egészségügyi orosz rulettet játszik, aminek a hosszútávú következményei veszélyesek, de minimum kérdőjelesek.
Be is lélegezzük
A mikroműanyagokat kimutatták többek között ivóvízből, sörből, konyhasóból, cukorból és számos további élelmiszerből, de az a hazai folyókban is jelen van. Holland kutatók közlése szerint a mikroműanyagok már az emberi vérből is kimutathatóak, egy olasz kutatócsoport pedig nemrégiben igazolta, hogy ezek az apró műanyagdarabkák megtalálhatóak a méhlepény szövetében is.
A műanyag részecskék háromféle úton juthatnak a szervezetünkbe:
- táplálkozással,
- belélegezve és
- a bőrünkön keresztül is.
Becslések szerint naponta 26-130 közötti a belégzéssel a szervezetünkbe kerülő mikroműanyagok száma, vagyis éves szinten akár 47000 fölött is lehet a belélegzett darabkák száma. Természetesen a konkrét értékeket nagyon sok tényező befolyásolja: milyen tevékenységet végzünk, hogyan ütemezzük a takarítást, milyen a bútorzat és milyenek az időjárási körülmények. Azt, hogy a belélegzett részecskék milyen mélyre jutnak el a tüdőben, befolyásolja azok mérete és sűrűsége. Általánosságban elmondható, hogy minél kisebb és könnyebb az adott részecske, annál mélyebbre képes eljutni.
A műanyagok nagy részét le lehet cserélni, hogy ne veszélyeztessük az egészségünket Fotó: Shutterstock
Daganathoz vezethet
Jurecska Laura a Masfelfok.hu-n megjelent elemzésében arra is kitér, hogy azt már régóta tudjuk, hogy a szálas anyagok tüdőbe való bekerülése növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. A kutatók daganatos betegségben szenvedőktől származó tüdőszövet-mintákat vizsgálva megállapították, hogy a 114 szövetminta 87%-a cellulóz- vagy műanyagszálat tartalmazott, vagyis ezek az anyagok nemcsak bejutnak a szervezetbe légzés útján, hanem fel is halmozódnak ott.
A mikroműanyag darabkák közül a 150 mikrométernél (µm) nagyobbak kiürülnek a szervezetből, az ennél kisebb darabkák azonban már átjuthatnak a nyirokrendszerbe, illetve a vérkeringésbe, igaz 1% alatt marad azoknak az aránya, amelyek ténylegesen fel is szívódnak a szervezetben. Jóval veszélyesebbek a 20 µm-nél kisebb műanyagdarabok, amelyek már a szerveket is képesek elérni. A legkisebb, 10 µm-nél kisebb darabkák pedig akár a sejtekbe is behatolhatnak.
Fokozzák a bajt a műanyagokkal együtt a szervezetbe bejutó adalékanyagok hatásai is. Ilyen adalékanyagok például a ftalátok, amelyeket lágyítószerként használnak műanyagok rugalmasságának biztosítására. A ftalátokat többek között anyatejből és emberi vizeletből is kimutatták már. A kutatók szerint összefüggés lehet az asztma, illetve allergiás megbetegedések kialakulása, valamint a ftalátok szervezetben való megjelenése között.
A mikroműanyagok nemcsak kemikáliákat, hanem akár mikroorganizmusokat is hordozhatnak a felületükön, vagyis egyfajta „szállítói” lehetnek akár betegséget okozó mikrobáknak is.
Tippek a műanyagmentes mindennapokért
- Boltba vigyen magával vászontáskát, vászonzsákot
- Üveges termékeket vásároljon műanyag helyett
- Műanyag ételtárolók helyett üveget használjon
- A műanyag játéktárolókat cserélje le természetes anyagokra, például fára, fonott kosárra. Ugyanígy a gyerekjátékokat is természetes anyagból válasszon
- Ne viseljen poliészter, poliamid, vinyl vagy nylonból készült ruhákat, inkább válassza a le, pamut vagy gyapjú anyagot
- Dobozos jégkrém helyett egyen fagylaltot tölcsérben
- Eldobható helyett válasszon mosható pelenkát. Ez persze macerásabb, de nem csak a baba bőréhez kíméletesebbek, hiszen műszálas társaikkal ellentétben jól szellőznek; hanem lebomlóak, tartósak is.
- A hagyományos kozmetikumok helyett váltson natúr kozmetikumokra, vagy készítse el magának. A fogkrémekben, sminkekben, bőrradírozókban, tusfürdőkben mind megtalálhatjuk az apró műanyagokat granulátumként, vagy kötőanyagként.
- A száraz mosópor helyett használjon folyékonyat. A száraz mosópor szemcséi növelik a súrlódást, amelynek eredményeként csak még több műanyag szál kerül be a vízhálózatba!
Fotó: Pixabay
Forrás: Blikk / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
