Magyarországon elsőként a SARS-CoV-2 vírus olyan variánsára bukkant rá a TritonLabs két munkatársa, amely egyszerre tartalmaz az alfa (Nagy-Britanniában azonosított) és a delta (Indiában azonosított) vírusvariánsra jellemző egy–egy tüskefehérje-mutációt. A variáns teljesen új, és már szerepel a WHO listáján, ahol a potenciálisan veszélyes variánsokat tartják nyilván.
Az eredeti vírus nukleinsav-szekvenciáját, örökítőanyagát pontosan, „betűről betűre” ismeri a szakma. Amikor különböző pozíciókban mutáció történik ebben a vírusgenomban, akkor különböző variánsai jönnek létre ugyanannak a vírusnak. Ebből többfélét leírtak már, az alapján, hogy melyik pozícióban milyen mutáció történik. Amikor bizonyos variánst leírnak, az nem azt jelenti, hogy az ne tudna tovább mutálódni, evolválódni. Így fordulhat elő, hogy egy új variánsban egyszerre több olyan mutáció is jelen van, amit már korábban, különböző variánsokban leírtak. A fent említett eset és hazánkban először kimutatott vírus variáns is ilyen – olvasható a TritonLabs oldalán.
„Először azt hittem, hogy valamit elrontottam” – fogalmazott Tátrai Kitti molekuláris biológus azzal kapcsolatban, hogy a mintában megtalálta a Magyarországon addig ismeretlen C.36.3-os variánst. Majd a kísérletet újra megismételték, a kapott eredmény pedig beigazolta az erős gyanút:
egy olyan új vírusvariánst sikerült felfedezniük, amelyet Magyarországon eddig nem jelentettek.
Mint olvasható, ezt a variánst elsőként Thaiföldön azonosították egyiptomi beutazók pozitív mintáiból. 2021. július 24-ig világszerte összesen 1 403 pozitív mintában találták meg. Ennek oka nem feltétlenül az, hogy ennyire ritka lenne, jóval inkább az, hogy még nincs rá gyors és tömegesen elvégezhető PCR-metodika.
A variáns már szerepel a WHO „Variant Under Monitoring” listáján, ahol
„Ahhoz, hogy megmondjuk, Magyarországon mennyire terjedt el ez a variáns, kellene egy reprezentatív felmérés a pozitív esetekből. Rutinszerűen viszont nem szűrnek variánsokra a laborokban, ezt külön igényelheti a páciens, de a legtöbben megelégednek azzal az információval, hogy pozitív vagy negatív-e a minta” – fejtette ki a molekuláris biológus.