Újabb gócpont alakulhat ki a nato és oroszország között

Újabb gócpont alakulhat ki a NATO és Oroszország között

Most alakul ki Litvániában az eddigi legdurvább gócpont a NATO és Oroszország között, miután Vilnius az EU-s szankciókra hivatkozva betiltotta a Kalinyingrádba irányuló vasúti, majd a szárazföldi tranzit nagy részét. Oroszország az eddigi legkeményebb intézkedéseket ígérte válaszlépésként, amelynek része lehet például az ország lekapcsolása a regionális villamosenergia-hálózatról. Az EU területébe beékelődő Kalinyingrád Oroszország legmilitarizáltabb régiója, a közte és Belarusz között elterülő rövid szakasz, a Suwalki-folyosó kontrollja pedig teljesen elvághatja a balti államokat a NATO támogatásától.

Az Oroszország elleni első szankciók között szerepelt az európai légtér teljes bezárása az orosz repülők elől, miután Moszkva háborút indított Ukrajna ellen 2022. február 24-én. Ez jelentősen megnehezítette az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrádba való eljutást. Litvánia most továbblépett, és a szárazföldi összeköttetést is korlátozta: előbb vasúton, majd közúton.

A betiltott termékek listája több mint hetven oldalt tesz ki: gépjárművek, műtrágyák, vegyipari termékek, alkohol, high-tech termékek és egyebek az Európai Unió Oroszország ellen meghozott szankciós listája szerint. Augusztustól tiltólistára kerül a szén, decembertől az üzemanyag és a kőolajipari termékek. Ezzel a kalinyingrádi hatóságok szerint az eddigi áruforgalom közel fele blokkolva lesz az év végéig. Moszkva ennek megfelelően nem is szankciós politikának, hanem

Kalinyingrád blokádjának nevezi a litván intézkedéseket.

Egy sikeres megszállás története

Kalinyingrád besorolása szerint félig exklávénak számít: szárazföldi kapcsolata orosz területekkel nincs, Lengyelország és Litvánia területe közé van beékelődve. Tengeri úton azonban összeköttetésben van Oroszországgal a Balti-tengeren keresztül. A szárazföldi forgalom nagy része ugyanakkor eddig Litvánián és Belaruszon át bonyolódott, a vasúti összeköttetés is itt valósul meg.

A mintegy tizenötezer négyzetkilométeres Kalinyigrádi régió 1946 óta, vagyis nem egészen nyolcvan éve van orosz kézen. Lényegében hadizsákmányként kapták az 1945-ös potsdami konferencia eredményeként a második világháború után. A hajdanán a Német Lovagrend alá tartozó, Königsberg városa köré szerveződő területek a XVI. században lengyel fennhatóság alatt voltak, majd Poroszországgal egyesültek. Négy évig, 1758–1762 között, a hétéves háború következtében a terület az Orosz Birodalomhoz került, majd felszabadult. 1871-től a térség a Német Birodalom része lett.

Az oroszok 1946-tól vették birtokba a königsbergi területeket, és július 4-én át is nevezték Kalinyingrádra – az egy hónappal korábban hasnyálmirigyrákban elhunyt szovjet politikus, a Szovjetunió hivatalos (de valódi hatalom nélküli) államfője, Mihail Ivanovics Kalinyin tiszteletére.

Ha a történelemben példákat keresünk a sikeres területi bekebelezésre, akkor a Kalinyingrádi régió megszállása mindenképpen annak mondható: már 1946 folyamán tizenkétezer orosz parasztcsaládot költöztettek át, majd hozzájuk csatlakoztak a kitelepített katonák és családjuk. 1947-re az évszázadokon keresztül a néhai Königsbergben élő németeket és litvánokat Németországba deportálták, a terület néhány évtized alatt szinte homogénné vált.

a 2010-es népszámlálás adatai szerint a több mint egymilliós lakosság 86,4 százaléka orosz, 3,7 százaléka ukrán, 3,6 százaléka belarusz volt.

Az őshonos németek és litvánok csak az ott élők 0,8, illetve 1,1 százalékát képezték. Persze a Kalinyingrádi régió etnikai átalakításában az is segített, hogy a balti államok ekkor a Szovjetunió részei voltak, így az összeköttetés Kalinyingráddal nem ütközött komolyabb akadályokba.

Orosz–litván szembenállás

Moszkva különösen fájdalmas válaszlépéseket ígért a litván korlátozásokra, miután hétfőn bekérették az orosz külügyminisztériumba Litvánia ideiglenes képviselőjét, majd kedden az EU moszkvai megbízottját.

„Oroszország minden bizonnyal reagálni fog ilyen ellenséges akciókra – mondta a kedden Kalinyingrádba érkező Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács főtitkára. – A megfelelő intézkedéseket a közeljövőben fogjuk megtenni. Ezek következményei súlyos negatív hatással lesznek Litvánia egész lakosságára.”

Andrej Klimov, az orosz Föderációs Tanács állami szuverenitás védelméért felelős bizottság vezetője pedig kijelentette, hogy Litvánia döntése „feloldozza Moszkva kezét”. Az egyik ilyen intézkedés lehet Litvánia lekapcsolása a regionális villamosenergia-hálózatról. Vilnius tavaly még a villamosenergiaimport-szükségletének 17 százalékát Oroszországból fedezte, de májusban bejelentette, hogy a jövőben lemond az orosz villamos energiáról.

Litvánia és Oroszország kapcsolata egyébként sem volt túl barátságos az elmúlt években. A mindössze 2,8 millió fős balti állam aktívan kritizálja az orosz és a belarusz vezetést. 2020 után előbb a belarusz ellenzék, majd – az orosz–ukrán háború kirobbanása után – Ukrajna egyik legaktívabb támogatójává vált. Aljakszandr Lukasenka belarusz vezető mindezt azzal viszonozta, hogy 2021 elejétől átirányította Oroszországba a korábban litván kikötőkbe irányuló belarusz tranzit áruforgalmat,

Továbbá Litvánia volt az első ország, amely most tavasszal terrorista államnak minősítette Oroszországot.

Moszkva sem tétlenkedett: múlt héten az egyik orosz kormánypárti képviselő olyan tervezetet nyújtott be a parlamentbe, amely visszavonná a balti állam függetlenségének elismerését, mondván, hogy az orosz állami tanács 1991-es döntése nem volt jogszerű, és Litvániában nem szerveztek referendumot a kiválásról.

A nemzetközi jog mást mond

A nemzetközi jogot nézve azonban a kalinyingrádi ügyben nem feltétlenül van igaza Litvániának. Bár Vilnius szerint ők csak az Európai Unió Oroszország elleni negyedik szankciós csomagját teljesítik, azonban az intézkedések több nemzetközi vállalásba ütköznek.

A nemzetközi kereskedelmi jog és a WTO egyik alappillérének számít a tranzitforgalom szabadsága és védelme.

De ebbe a kategóriába esik például az Oroszország és az Európai Unió között 1994-ben megkötött partnerségi és együttműködési megállapodás is, amelynek megfelelően a felek kötelesek szabad tranzitot biztosítani másiknak saját területén. Ennek a be nem tartása messzemenő következményekhez vezethet Európában.

A NATO gyenge pontja

Kalinyingrád Oroszország egyik legmilitarizáltabb és Moszkva szerint a világ egyik legjobban védett területe. Itt rendkívül erős az orosz légvédelem, tüzérségi rendszerek, több száz tank, rakétavető rendszerek és javítóműhelyek. Baltijszk városában (korábban Pillau) található az orosz balti-tengeri flotta központja, amely 2014-ben legalább 55 hajót tartott nyilván. Oroszországnak nukleáris fegyvere is van Kalinyingrádban, a kitelepített Iszkander-M típusú, négy-ötszáz kilométeres távolságra képes ballisztikus rakétáival a környező fővárosokra is csapást tudnak mérni.

Nem mellesleg a térség a NATO egyik gyenge pontjának nevezhető: a kalinyingrádi terület és Belarusz közötti, mindössze 65 kilométeres határszakasz, az úgynevezett Suwalki-folyosó rendkívül nehezen védhető.

Ha Oroszország megszerzi a kontrollt a folyosó felett, teljesen elvághatja a Balti államokat a NATO többi részétől.

A Suwalki feletti légtér bezárásával pedig megbéníthatja a közlekedést a térségben, és lépéskényszerbe hozhatja a Nyugatot.

(Borítókép: Kalinyingrádi városkép 2022. június 21-én. Fotó: MTI / AP)

 

Forrás: Index / Frisshíreink portál

Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!