Az uniós külügyminiszterek tanácskozásáról jelentkezett a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter Brüsszelből jelentkezve közölte: a béke tudja megszüntetni a tartósan magas inflációs helyzetet, az energiaellátási bizonytalanságoknak és a béke tudja megelőzni egy nagy élelmezési válság kialakulásának. A magyar álláspont szerint az eddigi szankciós politika félre kalkuláció volt, mert ezek ellenére intenzívebbek lettek a háborús cselekmények, miközben a szankciók az uniós országoknak és a lakosságnak is rendkívül fájdalmasak.
A hétfői tanácsülésen két kérdésben született politikai egyezség, „mi ennek a létrejöttét nem bojkottáltuk” – közölte a tárcavezető.
Az egyik egy újabb szankciós csomag, amelynek mélységével, súlyosságával több tagország elégedetlen, ezért vita van abban, hogy lehet-e 7. szankciós csomagnak nevezni vagy sem. Szijjártó Péter elmondása szerint ezek az intézkedések jórészt korábbiak kiegészítései, magyarázatai és szabálykivételek. A csomag részleteinek kidolgozása a hétfő esti állandó képviselői értekezleten megkezdődik.
- Az Oroszországból származó aranyra embargót vetnének ki (ezt már a G7-en elhatározták).
- A kettős felhasználású termékek kereskedelmének szigorítása (amelyek katonai, haditechnológiai felhasználásra is alkalmasak).
- Közbeszerzésekre vonatkozó további korlátozások.
- Pénzügyi betétek elfogadásának tilalmai és más számviteli intézkedések.
- 48 személy és 9 szervezet szankciós listára helyezése (köztük az egyik orosz miniszterelnökhelyettes, valamint tagköztársaságok politikai vezetői; a Sberbank is szankció alá került, a magyarok kitolnák ennek határidejét, hogy a volt magyarországi ügyfelek kártalanítása teljes mértékben megtörtnéhessen).
Szijjártó Péter kiemelte: fontos, hogy bár voltak erre irányuló szankciós törekvések,
nincs a szankciós listán semmilyen energiahordozó – és konkrétan a gázszállítás – semmilyen szankciója.
Ilyen javaslat volt például a Gazprombank szankciója, amelyen keresztül a gázért fizetnek az uniós országok – ezt Magyarország nem támogatta.
Az Északi Áramlat 1. esetleges leállítása kapcsán tapasztalható nyugat-európai riadalom a tárcavezető szerint azt mutatja, hogy ezen országokban – a korábbi nyilatkozatokkal szemben – mégsem sikerült még megoldani. Ismét kijelentette, hogy Magyarország földgázellátottsága biztos lábakon áll. A gáztározók pillanatnyilag 46 százalékos töltöttségi szinten állnak.
Az ország éves fogyasztásához képest a töltöttség 26,6 százalékot mutat, ami jóval magasabb az uniós átlagnál.
Az unió összes országát tekintve ugyanis a tározótöltöttség az uniós éves fogyasztás 15 százalékát sem éri el – jelentette ki.
Ausztria felől hazánkba a gázbetáplálás egyharmados mennyiséget tesz ki, a déli szállítási útvonalon száz százalékos, ezért összességében orosz hosszútávú szerződésben szereplő mennyiségnek naponta a 88 százalékát kapjuk meg.
Később megjegyezte: a háború 145 napja alatt nem történt előkészület a déli gázszállítási útvonalak és Közép-Európa összekapcsolására. Mint mondta, hosszú évek után létrejött a Görögországot Bulgáriával összekötő vezeték, de ennek kereskedelmi használata is csak októberben kezdődhet a tervek szerint, ráadásul a Bulgáriától északra történő szállítások kérdése a mai napig nem rendezett.
Ha tehát sikeresek az Azerbajdzsánnal folytatott gázvásárlási tárgyalások, akkor is még több beruházás kell ahhoz, hogy ez a földgáz meg is érkezzen Közép-Európába.
A másik uniós döntés, hogy az Európai Békekeretből újabb 500 millió eurót csoportosít át az EU az ukrajnai fegyverszállítások finanszírozására. Ezzel az ötödik ilyen döntéssel 2,5 millióra növekedett az e célra szánt összeg. Magyarország „nem blokkolta” ezt a döntést, de továbbra sem támogatja az országon keresztüli fegyverszállítást közvetlenül Ukrajnába és a kormány sem küld oda fegyvereket.
Gabonaszállítmányok Magyarországon át
Szijjártó Péter komoly veszélyként említette a küszöbönálló globális élelmezési válságot, amely azért alakulhat ki, mert úgy tűnik, Ukrajnából 25 millió tonna, vagyis 25 milliárd kilogramm búza exportjára nem kerül sor. A szántóföldi termelés a felére esett vissza. Áttekintve az orosz és ukrán exportterületeket, körülbelül 400 millió ember néz szembe élelmezési nehézségekkel.
Magyarország eddig Ukrajnából 368 ezer tonnányi gabona tranzitját biztosította, a rendszert teljes kapacitáson működtetik, napi 4000 tonna gabonaszállítmány tud áthaladni az országon
– közölte a külgazdasági és külügyminiszter. Hozzátette: minél később lesz vége a háborúnak, annál több ember szembesül majd az élelmezési válsággal, és annál nagyobb lesz Közép-Európában a migráció.
