Folytatódik a birkózás a gyógyszercég és az Európai Unió között a koronavírus elleni vakcinák ügyében.
Európa-szerte nagy feltűnést keltett interjút adott kedden Pascal Soriot, az AstraZeneca vezérigazgatója az olasz La Reppubblicának, amiben lényegében minden, a cégének felrótt vádat határozottan elutasított. Érvelésének lényege, hogy a cég gyárainak eladási listáján Nagy-Britannia áll az élen, mert a brit kormány adott le először rendelést, így logikus, ha a brit értékesítés is jóval a leendő kontinentális szállítmányok előtt jár.
A gyorsan született uniós válasz szerint az EU-szerződés ezt nem is vonta kétségbe, a kapacitásbővítést viszont éppen azért finanszírozták meg előre, hogy az uniós engedély megszületése napjától a lekötött mennyiség számára is rendelkezésére álljon.
Értesülések szerint az AstraZeneca lemondta a szerdára tervezett újabb tárgyalási fordulót az Európai Bizottság képviselőjével, ám a társaság később közleményt adott ki. „Megerősítjük, hogy az AstraZeneca reggel elfogadott egy meghívást, hogy ma később részt vegyünk egy megbeszélésen az Európai Bizottság Szakbizottságával. Minden ellentétes híresztelés pontatlan.”
Három hónap előny
Soriot szerint azzal, hogy a cég három hónappal korábban szerződést írt alá a brit kormánnyal nagy mennyiségű vakcina szállítására, az unióval kötött megállapodás idején már tudták, hogy a plusz mennyiség komoly kihívást jelent majd, ezért
nem is kötelezték el magukat a teljes mennyiség biztos leszállítására,
hanem írásba foglalták, hogy a maguk részéről „mindent megtesznek” ennek szavatolása érdekében.
Az AstraZeneca főnöke szerint a három hónap előny a britek számára azt jelentette, hogy elég idejük volt a felmerülő gyártási problémák korrigálására, mire a tömegtermelésre sor került. Az EU területen lévő gyártóknál – mindenekelőtt a belgiumi üzemben – csak három hónappal később kezdődött meg a betanítás, a módszerek és technológiák beüzemelése. Ezért aztán a brit földön működő gyártók kapacitása esetenként a háromszorosa a kontinentálisnak, ami persze, amikor a tömeges mennyiség előállítása a tét, észrevehető különbség.
„Igazán pech, hogy így történt, de nincs benne semmi titokzatos” –
jegyezte meg ennek kapcsán az AstraZeneca vezérigazgatója.
Kötelesek pótolni a különbözetet
Minderre válaszul nyilatkozta azt kedd este Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivői szolgálatának vezetője, hogy összességében az AstraZeneca láthatóan zavartalanul képes kiszolgálni más megrendelőket – értve ez alatt a brit kormányt –, úgyhogy Brüsszelben nem látják akadályát annak, hogy ha és amikor az uniós engedély is megszületik az unióbeli terjesztésre (ezt pénteken várják), akkor haladéktalanul megkezdődhessen számukra is a lekötött mennyiség kiszállítása.
Mamer hozzátette: azt sehol sem kötötték ki, hogy ezek a szállítmányok a cég melyik üzeméből érkezzenek majd. Ha tehát az AstraZeneca kapacitáselmaradással küzd az egyikben, akkor köteles pótolni a különbözetet egy másikból.
Aminek kapcsán viszont Soriot az említett intejrúban kifejtette, hogy abban a bizonyos, három hónappal korábbi – Londonnal kötött – megállapodásban rögzítették, hogy
a nagy-britanniai üzemek elsődlegesen a brit kormánynak szállítanak.
Ez nem zárja ki, hogy idővel más ügyfelet is kiszolgáljanak innen is, de csak a brit igények teljesítése után.
3+17 millió adag
Összességében az AstraZeneca így is készen lesz arra, hogy mihelyt megszületik az Európai Gyógyszerügynökség engedélye, 3 millió adagot azonnal leszállítson, amit februárban követ majd további 17 millió adag. Ezzel az EU a gyártókapacitások 17 százalékát megkapja majd, miközben a világ népességének csupán 5 százalékát teszi ki – tette hozzá.
A The Guardian közben közölte az Airfinity nevű cég becslését, amely szerint a rendelkezésre álló kapacitások és a beígért szállítmányok fényében Nagy-Britanniában július közepére érhetik el a 75 százalékos oltottságot, amit augusztus 9-re követhet az Egyesült Államok. A jelenleg ismert trend szerint az Európai Unió október 21-re juthat majd el ide.
Uniós részről továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a szerződés megszületése után az AstraZeneca valamennyi, a szerződésben lekötött mennyiség leszállításához fogjon hozzá.
„Kifizettük előre a pénzt, most várjuk a szállítást!”
– jelentette ki ennek kapcsán a virtuálisan zajló davosi világkonferencián mondott online beszédében Ursula von der Leyen bizottsági elnök.
Mindezek után érkezett szerda délelőtt a nemzetközi sajtóban az értesülés, hogy az AstraZeneca lemondta az aznapra tervezett újabb tárgyalási fordulót, de aztán ezt a vállalat cáfolta, és jelezte, hogy ma asztalhoz ülnek az Európai Bizottság Szakbizottságával.
Egy uniós forrás szerint Brüsszel kész közzétenni az AstraZenecával kötött szerződést, ha ehhez a cég is hozzájárul.
