Jellemzően elszigetelt államok, főként apró szigetek olyan szerencsések, hogy nem igazán tapasztalták meg, mit tesz a koronavírus az emberekkel, a pandémia világgazdasági következményei azonban rájuk is kihatnak.
Élet maszkok és a kézfogás mellőzése nélkül, QR-kódok beolvasásától és maximált résztvevői létszámtól függetlenül, lezárásoktól és távolságtartástól mentesen – maroknyi ország még 2020-ban is így élhetett, köszönhetően annak, hogy mentesek maradtak az új koronavírustól. A The Guardian összeállítása azonban rávilágít arra is, hogy így sem folyhat az eddigi, gondtalan mederben ezeknek az országoknak az élete sem.
Békés szigetek
A legtöbb, Covid-mentes országot a Csendes-óceáni szigeteken találhatjuk. A Cook-szigeteken bár tartottak tőle, nem jelent meg a betegség: egy 17 ezer fős államban, amelynek 22 orvosa és két lélegeztetőgépe van mindössze, sokan tartottak a kitöréstől. A járvány kezdeti heteiben alkalmazták is a távolságtartást és az iskolákat is bezárták, de ezeket a korlátozásokat hamar feloldották.
„Mindegy, mennyire hisszük magunkat felkészültnek,
a valóságban a szerencsénk az, hogy biztonságos buborékban élünk,
amely mentes mindattól, amit a koronavírus tesz a közösségekkel” – vélekedik Glenda Tuaine, az ország egyik legnépesebb szigetének, Rarotongának egy lakosa. A turizmus, amely a Cook-szigetek GDP-jének kétharmadát teszi ki, ugyanakkor nagy csapást szenvedett el akkor, amikor lezárták határaikat.
„A határzárat lakosaink azonnal éreztük a zsebükben” – fogalmaz Mark Brown miniszterelnök. A kormány azóta támogatásokkal tartja meg a munkahelyeket, de a helyi közösségek is sokat tesznek azért, hogy az ország túlélje ezt a nehéz helyzetet.
„Az emberek vigyáznak egymásra, a szomszédaikra, ápolják a kapcsolataikat és megosztják egymással azt, amit termesztettek: népünk kreativitása bosszút áll a víruson” – mondja a miniszterelnök. Mindeközben reménykednek abban, hogy az Új-Zélanddal kötött megegyezéssel biztonságos átutazást tudnak biztosítani a két ország közt úgy, hogy a maszkmentes mindennapok megmaradjanak.
Az egészség ára
A Csendes-óceán országainak koronavírus-mentességét a határzárak biztosították:
bezárkózásának köszönhetően. Az izolációra kényszerített helyek is megmenekültek: két olyan terület is megúszta a járványt, amelyet nem lehet légi úton megközelíteni a leszállópályák nélküli Tokelaura és a Pitcairn-szigetre sem jutott el a koronavírus.
A járványügyi biztonságnak ugyanakkor nagy ára van. Fidzsi gazdasága 20 százalékos visszaesést produkált 2020-ban, ezrek hagyták el a turizmust, hogy újra földműveléssel foglalkozzanak. Pápua-Új-Guinea egyes részein a kagylóhéj fizetőeszközként történő használatára és barterezésre tértek át, a Világbank kutatása szerint pedig az országban a családok 52 százaléka vette ki gyermekeit az iskolákból, mert nincsenek forrásai arra, hogy finanszírozza a költségeit. A Salamon-szigeteken, ahol csak 17 koronavírusos esetet találtak eddig, az emberek 57 százaléka jut kevesebb élelemhez a világjárvány következményei miatt.
Értékelik a mindennapokat
Palau szigetének legnagyobb városában, Kororban a koronavírus-mentesség a szerencse és az idejében meghozott intézkedések keverékének eredménye lett. Az ország már 2800 adag koronavírus elleni vakcinához is hozzájutott amerikai segítséggel, a tervek szerint az év közepére beoltják teljes népességüket.
„Jobban értékelem a mindennapi, normális tevékenységeket, a családi összejöveteleket, amelyeket eddig biztosra vettünk. Még azt is a normalitás jeleként értékelem, ha nagy forgalom van” – mondta a The Guardiannek Semdiu Decherong, a palaui kormány egyik tisztviselője. Az ő rokonainak egy része Amerikában él és az egészségügy frontvonalában dolgozik, így jó képe van arról, milyen helyzet is uralkodik ott, de az elszigeteltség hatására mégis szívesen utazna majd, amint az lehetséges lesz.
„Egy csodás szigeten élni nagyon élvezetes, de még így is jó néha kiszabadulni innen. Az elszigeteltség hatására ugyanakkor jobban tudom értékelni azokat a helyeket itthon, amelyeket szinte el is felejtettem” – mondja.
