Az Európai Gyógyszerügynökség szerint az előnyök ezen oltás esetében is jóval nagyobbak az oltás felvétele esetében, mint az esetleges rizikók. A mellékhatás nagyon ritkának számít.
A vérrögösödést és a vele egyszerre fellépő alacsony vérlemezkeszám kialakulását fel kell vennie a Janssennek koronavírus elleni oltása nagyon ritka mellékhatásainak listájára, döntött az EMA gyógyszerbiztonsággal foglalkozó bizottsága az ügynökség ma délután kiadott sajtóközleménye szerint azt követően, hogy kapcsolatot találtak az oltás és az állapot kialakulása közt. Egyértelmű magyarázatuk nincs még az összefüggésre, ahogyan az AstraZeneca oltása esetében kialakuló állapotnál sem volt, de ugyanúgy, ahogyan annál az oltásnál, úgy a Janssenénél is úgy vélik: az előnyök nagyobbak, mint a kockázat.
A döntés meghozatala során az EMA az összes rendelkezésére álló adatot figyelembe vette, közte azt a a nyolc, az Egyesült Álamokban bekövetkezett vérrögösödéssel és trombocitopéniával, azaz alacsony vérlemezkeszámmal járó esetet, melyből egyben halálos végkimenetellel zárult az oltás után fellépett állapot. Minden eset hatvan évnél fiatalabbak esetében következett be az oltás beadását követő három héten belül. Alapbetegségről nem tudnak egyiküknél sem.
Az EMA bizottsága megállapította, hogy
a vérrögök szokatlan helyeken alakultak ki az oltást követően: agyi és alhasi vénákban, valamint alhasi artériákban.
A rögösödés mellett alacsony vérlemezkeszámot, egyes esetekben vérzést is találtak. Mindez kísértetiesen hasonlatos ahhoz, amit az AstraZeneca oltása kapcsán már vizsgáltak korábban, így azoknak, akik felveszik az oltást, tisztában kell lenniük az állapot kialakulásának rizikójával.
Az EMA aláhúzta: a koronavírus potenciálisan halálos kimenetelű megbetegedés, míg a fent leírt állapot igen ritkán alakul ki.
Az, hogy a Janssen oltása képes megelőzni a kórházba kerülést és a halált, nagyobb előnyt jelent, mint amekkora veszélyt ez a ritka mellékhatás.
Az állapot kialakulásának egy lehetséges oka a szervezet immunreakciója lehet, ennek eredményeképp alakulhat ki a feljebb vázolt, a heparin nevű vérhígító szer adása kapcsán gyakran fellépő állapothoz, a HIT-hez (heparin indukálta trombocitopéna) hasonló reakció.
AZ EMA hangsúlyozta: fontos, hogy a tünetek észlelését követően mihamarabb diagnosztizálják és kezeljék azokat, akiknél ez az állapot áll fenn: a trombózis és a trombocitopéna kezelése kórházi feladat, így a tüneteket észlelőknek segítséget kell kérniük.
