Február 14, mindenkinek a Valentin-nap és a szerelem jut eszébe, de nem csak emiatt fontos ez a nap, ugyanis ez a nap az epilepszia világnapja is!
Az epilepszia egy neurológiai állapot, ami minden korosztályban jelen van, a csecsemőktől az idősekig, és mindkét nemet egyformán érinti. Becslések szerint világszerte 50 millió ember szenved epilepsziában, ami a világon az egyik leggyakoribb neurológiai betegséggé teszi. Évszázadokkal ezelőtt még sámánnak vagy boszorkánynak hitték az embereket, akik epilepsziában szenvedtek. Ma már sokkal többet tudunk az állapotról.
Az epilepsziás rohamok akkor jelentkeznek, amikor az agyban váratlanul megugrik az elektromos aktivitás. Ezek a hullámok számos tünetet okoznak, többek között izomgörcsöket és görcsöket, zavartságot, megváltozott tudatot vagy tudatosságot, félelemérzetet vagy déjà vu-t, valamint szokatlan viselkedést, például ajakcsettintést vagy rágást. A rohamok súlyosságuktól és típusuktól függően néhány másodperctől akár több percig is tarthatnak.
Az epilepsziás rohamok pontos okai gyakran ismeretlenek
Néhány ismert kockázati tényező közé tartozik azonban a balesetből eredő fejsérülés, az agyban bizonyos metabolitok kóros szintje olyan genetikai rendellenességek miatt, mint a tuberosus sclerosis complex (TSC), az epilepszia bizonyos gének mutációi által okozott örökletes formái, a stroke vagy agydaganatok, az agy szerkezetét és működését befolyásoló fertőzések, mint az agyhártyagyulladás és agyvelőgyulladás, valamint bizonyos gyógyszerek vagy mérgek tartós expozíciója.
Típusa létezik, amelyek a hozzájuk társuló tünetek tekintetében különböznek. Néhány gyakori típus közé tartoznak a fókuszos rohamok (néha parciális rohamoknak is nevezik), a generalizált tónusos-klónusos rohamok (korábbi nevén grand mal) és a távollétes rohamok (korábbi nevén petit mal).
Az epilepszia kezelése
Általában gyógyszeres kezelést foglal magában rohamellenes gyógyszerekkel, például karbamazepinnel vagy valproát-nátriummal, de vannak olyan sebészeti eljárások is, mint a vagusideg-stimuláció vagy corpus callosotomia, ezek akkor jönnek szóba, ha a gyógyszerek nem hatnak elég hatékonyan. Egyéb kezelések közé tartozhatnak étrendi változtatások, például a ketogén diéta követése, vagy olyan terápiákban való részvétel, mint a kognitív viselkedésterápia (CBT).
Az epilepsziával együtt lehet élni
Ahhoz, hogy a diagnosztizált betegek hatékonyabban tudják kezelni az állapotukat, az olyan szervezetek, mint az Epilepszia Alapítvány, oktatási anyagokat biztosítanak az epilepsziával való élettel kapcsolatban, és támogató szolgáltatásokat nyújtanak a betegséggel küzdő egyének számára. Emellett számos online támogató csoport áll rendelkezésre azok számára, akiket ez a rendellenesség érint, így kapcsolatba léphetnek másokkal, akiknek hasonló tapasztalataik vannak.
Az erős támogató rendszer elengedhetetlen az epilepszia kezeléséhez és ahhoz, hogy az állapot kihívásai ellenére teljes életet élhessenek.
Magyarul az http://www.epilepszia.hu/érhetőek el fontos anyagok, például hogy mit kell tenni ha rohamban szenvedő embert látunk.
