A szakértőket aggasztja, hogy a világ számos területén megtorpantak az immunizáltak számának növekedése, nagyon sokan vannak még a koronavírus elleni vakcinákat 9-10 hónapja alkalmazó nyugati államokban is az oltatlanok.
Milliók várták tavaly ilyenkor, hogy a koronavírus elleni oltások kísérletei végükhöz érjenek, engedélyt kapjanak és ők is olthatóvá váljanak. Amerikában és Európa-szerte azonban mostanra jelentősen csökkent azok aránya, akik első oltásukat kérik, Hans Kluge, a WHO európai régiójáéért felelős igazgatója szerint pedig ez roppant aggasztó – írja a CNBC.
„Most, hogy számos országban enyhülnek a közegészségügyi és távoltartási intézkedések, a lakosság oltási hajlandósága döntő fontosságú, ha el akarjuk kerülni a nagyobb fokú terjedést, a súlyosabb betegségeket, a halálesetek számának növekedését és az új, aggodalomra okot adó változatok megjelenésének nagyobb kockázatát” – fogalmazott Kluge múlt heti sajtóközleményében.
Egyre több a beteg
A régió 53 országában az adatok szerint 64 millió ember fertőződött meg és 1,3 millióan haltak bele az új koronavírusba. Hozzátette: 33 ország számolt be arról, hogy az elmúlt 14 napban több mint tíz százalékkal emelkedett meg a betegség incidenciája területén.
„Ez a magas átviteli arány mélységesen aggasztó – különösen annak fényében, hogy számos országban a kiemelt népességcsoportok körében alacsony az oltási arány.
Az elmúlt hat hétben a régióban lelassult a vakcinázási hajlandóság,
amit egyes országokban a vakcinákhoz való hozzáférés hiánya, más országokban pedig a vakcina elfogadásának hiánya befolyásolt. A mai napig régiónkban az alacsonyabb és közepesen alacsony jövedelmű országokban élőknek mindössze hat százaléka kapta meg a teljes oltási sorozatot – fogalmazott.
Hasonlóan állnak
Az immunizáció mind az Egyesült Államokban, mind Európában a tavalyi év végén kezdődött el. Amerika és Nagy-Britannia gyorsan megkezdte az idősek és az egészségügyi dolgozók oltását, míg Európában összességében lassabban haladt előre a vakcinázás, főként a kései oltóanyagrendelés, az akadozó ellátás és egyes aggodalmak – például az AstraZeneca oltásának kapcsán – miatt. Mostanra azonban nagyjából ugyanazt az eredményt érték el az említett területeken:
- az uniós felnőtt lakosságának 69,2 százaléka oltott (bár az EU a 70 százalékos arány eléréséről beszélt)
- Nagy-Britanniában a 16 év fölöttiek 79,8 százaléka van immunizálva
- az USA a 12 év fölöttiek 62 százalékét tudta beoltani
A fiatalok kevesen kérik
Az, hogy emberek milliói jutottak oltáshoz rövid idő alatt, elvitathatatlan tény, ugyanakkor az adatok arra utalnak, hogy az emberek hajlandósága hanyatló tendenciát mutat arra, hogy beoltassák magukat a koronavírus ellen. Áprilisban az Egyesült Államokban heteken át napi hárommillió embert oltottak be, a rekord 4,6 millió volt. Augusztus végére az egyhetes mozgó átlag a 900 ezret sem érte már el. Ennek köszönhetően július 4. helyett augusztus elejére sikerült elérni a felnőttek körében a 70 százalékos átoltottságot. Ebben főleg annak volt szerepe, hogy a 18–29 év közöttiek körében kevesen vették fel az oltást. Európában szintén a fiatal felnőttek korosztálya kevésbé hajlandó magát oltatni: nem is tartanak annyira a vírustól, abban bízva, hogy szervezetüket nem viselné meg annyira, ha elkapnák. A nyári amerikai adatokból ugyanakkor látszik: ahol keveseket oltattak, ott sokkal több az új eset. A szakértők szerint ugyanakkor
nem lehet csak a fiatalok nyakába varrni az oltási hajlandóság csökkenését.
Sokan aggódnak a vakcina hosszú távú hatékonysága miatt. Oroszországban és az USA-ban a legtöbb az oltásellenes, Európában pedig a déli és keleti országok maradnak le a vakcina felvételében a nyugatiaktól.
Mindeközben vannak, akik bármilyen szívesen is oltatnák magukat, arra egyszerűen nincsen esélyük. A fejlődő országok lakosságának mindössze 1,8 százaléka kapott már egyetlen adagnyit legalább valamilyen vakcinából, miközben ez az arány világszinten 40,3 százalékos.