Termelési, időjárási csapások és logisztikai nehézségek sora miatt hónapok óta kitartóan drágulnak az alapvető élelmiszerek világszerte. A fejlődő világ országaiban pedig a jövő évi termelést veszélyezteti, hogy a gazdáknak választaniuk kell a saját élelmezésük és a vetőmagok vásárlása között.
A világ kevésbé fejlett régióiban olyan élelmiszerhiányt okozhat a gazdasági válság és az árak emelkedése, hogy nagyságrendekkel több áldozata lehet, mint magának a koronavírus-járványnak – írta a Világgazdaság. A lap a kínai statisztikai hivatal adataira hivatkozva írja, hogy a fogyasztói árak növekedésének üteme lassult augusztusban az előző hónaphoz képest, 2,4 százalék volt éves alapon, ezen belül azonban az élelmiszerek ára 11,2 százalékkal emelkedett.
Még rosszabb a kép, ha az egyes élelmiszerek drágulását vizsgáljuk:
az afrikai sertéspestis miatt augusztusban 52 százalékkal volt drágább a sertéshús, mint egy éve
– igaz, júliusban még 85,7 százalékos volt az áremelkedés mértéke.
A járvány miatti lezárások takarmányozási nehézségeket okoztak, az miatt elpusztult állományok a tojás árára is rányomták a bélyegüket: az alacsony készletszintet meghaladó szezonális kereslet miatt egy hónap alatt 11,3 százalékkal drágult augusztusban. A zöldségfélék 6,4 százalékos egy hónap alatti áremelkedését pedig a termelést nehezítő helyenként szélsőségesen forró és esős időjárás okozta.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint
az alapvető élelmiszerek árai augusztusban már a harmadik egymást követő hónapban emelkednek globálisan,
méghozzá a határozott kereslet és a gyengébb dollár miatt. A Világbank elemzői szerint azonban inkább az állhat a háttérben, hogy a pandémia miatt sok helyen megszakadtak az ellátási láncok, az élelmiszerek termelését befolyásoló egyéb gazdasági problémák jelentkeztek, helyenként pedig a kifizetések is akadoztak.
Az Olam International vállalat agráripari felmérése szerint az általuk Afrikában és Indonéziában megkérdezett 2400, kakaót, kávét, szezámot, gyapotot és más növényeket termesztő gazda 70 százaléka jelezte, hogy kevesebb élelmiszert tud venni, mivel az előző négy hónapban a szokásosnál alacsonyabb volt a jövedelme. Elsősorban a kijárási korlátozások és az élelmiszerár-emelkedés miatt voltak kénytelenek kevesebb alapvető élelmiszert venni.
A Világbank szerint, ha a gazdák saját magukat sem tudják megfelelően ellátni, az élelmiszer-vásárlást tehetik az első helyre a jövőbeni magvetés rovására, élelmiszerhiányt okozva a későbbiekben. A mezőgazdasági ráfordítások visszaesése, a munkaerőhiány vagy a műtrágyák és a vetőmagok piacainak zavarai visszavethetik a következő szezon termését, és akár súlyos élelmiszer-ellátási problémákhoz vezethetnek.
