Az Országgyűlés sürgősségi eljárásban 122 igen és 31 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül megszavazta az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény hétfőn benyújtott módosítását. Amennyiben Novák Katalin köztársasági elnök még ma aláírja, akkor már ma életbe léphet a Magyar Orvosi Kamara jogköreinek változásáról szóló törvény.
A törvénymódosítás értelmében:
- azonnali hatállyal megszűnik a kötelező orvosi kamarai tagság (csak az marad, aki úgy nyilatkozik),
- a nem kamarai tagok is praktizálhatnak,
- az etikai eljárások – a folyamatban lévőkkel együtt – pedig átkerülnek a MOK-tól az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz.
A kormány nevében a törvényjavaslatot a Belügyminisztérium terjesztette elő, hivatalosan az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. és az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításáról. A kivételes eljárásban kedden elfogadott jogszabály kimondja, hogy
a Magyar Orvosi Kamarában (MOK) meglévő tagság nélkül is végezhető egészségügyi tevékenység. A kamarai tagságot önkéntesen és bármikor meg lehet szüntetni.
Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára az Országgyűlésben az előterjesztésről azt mondta: az a magas szintű, mindenki számára hozzáférhető, biztonságos betegellátás biztosítását szolgálja.
Úgy fogalmazott, „azzal, hogy a kamara az új ügyeleti rendszer működését akadályozza, és ezzel a magyar emberek egészségügyi ellátását veszélyezteti, megszegi a demokratikus köztestület jellegének alapvető szabályait, semmibe veszi saját céljait”.
Az államtitkár szerint „a legsötétebb kommunista időket” idézi az, hogy a kamara nyíltan fenyegeti azokat az orvosokat, akik nem osztják az elnökség véleményét és részt vennének a területi ügyeleti ellátásban.
Az ellenzék nem volt egységes a kamarai tagság ügyében
Komáromi Zoltán, a Demokratikus Koalíció politikusa szerint a kamara „darálóba került”, miközben mindazok a vádak, kommunikációs bombák, amiket a kormányzat emleget indokként, azok nem igazak.” A korábban háziorvosként dolgozó baloldali politikus hozzátette: a Fidesz-frakció és a kormány „futóhomokra építi ezt a törvényjavaslatot”. Vitatta, hogy a kamara veszélyeztetné az ellátást, fenyegetné a saját tagjait, és szerinte ezt a jobboldalon abból szűrték le, hogy „félreolvastak valamit az újságban”. Szerinte nem igaz, hogy a kamara azzal zsarolná a tagjait, hogy ha nem írják alá az ügyeleti rendet, akkor fegyelmit indítanak ellene.
Az MSZP-s Harangozó Tamás szerint 30 éve nem fordult elő az, hogy az alapellátási ügyeleti rendszert ilyen mértékben alakították volna át a résztvevők megkérdezése nélkül, sőt a tiltakozásuk ellenére. Hozzátette: orvosok százai és ezrei bírálják a rendszert. Harangozó Tamás emlékeztetett: már tavaly is mondták az orvosok, hogy nem jó az irány, mégis tavaly év végén átverték az új ügyeleti koncepciót, és megkezdték annak bevezetését. Most pedig ledarálnak egy teljes kamarát – tette hozzá. A szocialista politikus szerint az egészségügyben szakember és finanszírozási hiány van, mint mondta: már most, bő egy hónap alatt 22 milliárd forint lett idén a kórházak adóssága.
Az MSZP-s politikus szerint a mostani lépéssel a kormányzat olyan uniós pénzeket is veszélyeztet, amit pedig az egészségügy fejlesztésére fordítottak volna.
A vitában a jobbikos Lukács László György erősen nehezményezte, hogy a kormánypártok 24 óra alatt átnyomják a javaslatot. Szerinte a kamara jogainak ilyen csorbítása az orvosi hivatás önszerveződésének eltiprása. Hozzátette: az orvosi kamara helyett talán inkább „a bűnszervezetként működő végrehajtói kamara” ellen kellene fellépni egy ilyen hasonló, gyorsított törvényalkotással.
A Mi Hazánk politikusa, Szabadi István azt mondta, hogy pártja nem támogatja a kamarai tagság kötelező jellegét, ha valaki egy szakmai szervezethez szeretne tartozni, tegye meg önként.
Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője azt mondta, ez nem egy szakmai javaslat, hanem a kormány aljas, kicsinyes bosszúja. A politikus szerint nem az orvosok zsarolnak, hanem a kormány zsarolja az orvosokat. Szerinte a Fidesz és a kormány „háborút indított a betegek, a betegellátás és az egész egészségügyi rendszer ellen”, közvetlen azután, hogy megszüntették az önálló egészségügyi tárcát. Úgy vélte, hogy Takács Péter államtitkárnak azonnal le kellene mondania.
Az LMP-s Kanász-Nagy Máté arról beszélt, hogy ez a 24 órás törvényjavaslat nem a valódi problémáról szól. Az LMP társelnöke szerint valódi probléma az, hogy a háziorvosok átlagéletkora hatvan év körül van, de az is, hogy a kormány nem tudja, hogyan lesz több háziorvos.
Az országgyűlési vitában Kovács József, a Fidesz képviselője azt emelte ki, hogy hogy a háziorvosok átlagéletkora nagyon magas, az ellátási rendszer pedig akadozik, így az államtitkárság arra kényszerült, hogy átalakítsa az ügyeleti rendszert. Szerinte amikor a kamara arra kérte az orvosokat, hogy ne írják alá az új ügyeleti szerződést, azt kérte tőlük, hogy tagadják meg az orvosi esküjüket.
Több fontos változás lesz
A jogszabály a folyamatban lévő és a jövőbeli etikai eljárásokat az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz helyezi át,
ahogy az új etikai kódexet is ez a szervezet alkotja meg, és az egészségügyért felelős miniszter hagyja jóvá. A kamarának a jövőben csak véleményezési joga lesz az etikai kódex felett.
A változtatás értelmében az orvosok a hatályba lépést követő harmincadik napig nyilatkozhatnak, megtartják-e kamarai tagságukat.
Aki nem tesz nyilatkozatot, annak tagsága a törvény erejénél fogva szűnik meg. A továbbképzések minősítésében és véleményezésében az egészségügyért és a felsőoktatásért felelős miniszter által kijelölt szerv jár el. A MOK csak a tagjai felett formál véleményt a vezetői kinevezésekről. A jogszabály a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kincses Gyula, a MOK elnöke a törvényjavaslat benyújtását követő, hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a kormány „abszolút valótlan indokokkal, hazugságok alapján indított nagyon durva támadást a Magyar Orvosi Kamara ellen”. Szerinte a kormány eddig is kereste a megfelelő eszközt az orvosellenesség harcában, most pedig találtak egy megfelelő ürügyet.
A parlamenti döntés előzményei
Amint arról beszámoltunk, a MOK küldöttközgyűlése február elején egyhangúlag megszavazta, hogy a hosszú távú célok elérése érdekében a háziorvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződést. A háziorvosokat arra kérték, helyezzék letétbe feladatellátási szerződésük felmondását, míg a kórházi orvosoktól azt, hogy önkéntes többletmunkájuk felmondásával tegyék ugyanezt. Döntésüket azzal indokolták, hogy a magyar egészségügy helyzete tarthatatlanná vált.
Beszámoltunk arról is, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) etikai eljárás alá vonta az egyik vármegyei háziorvosi szakmai vezetőt, aki tájékoztatót tartott az új ügyeleti struktúráról kollégáinak. Az etikai eljárás megdöbbentette a szakma jelentős részét, hiszen a MOK egyértelműen deklarálta, hogy az ügyeleti ellátórendszer átalakításának szükségességével egyetért, és azokat az ellátásszervezési szempontokat is jóváhagyta, amelyek mentén az új ügyeleti struktúra előbb Hajdú-Bihar vármegyében állt fel, majd pár napon belül Győr-Moson-Sopron, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben is megkezdi működését.
A nagy port kavart ügyre a szombati Kormányinfón is rákérdeztek. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt válaszolta, hogy elvtelen, tűrhetetlen és elfogadhatatlan a MOK eljárása, amely az ellátást is veszélyezteti, amikor nyíltan fenyegeti azokat az orvosokat, akik a feladatukat ellátnák. Ha a kamarában politizálni akarnak, akkor lépjenek be a nekik szimpatikus pártba – fogalmazta meg a véleményét a miniszter, aki azért leszögezte, a kormány egyébként folyamatosan partnernek tekintette a kamarát.
Gulyás Gergely szavaira a Magyar Orvosi Kamara szombat este reagált. Közleményükben azt írták, a magyar orvosok nyomásgyakorló akciójában minden kolléga önkéntesen vesz részt, és a Kormányinfón elhangzottakkal ellentétben a Magyar Orvosi Kamara egyetlen háziorvos ellen sem indított és nem indít etikai eljárást azért, mert aláírja az ügyeleti szerződést.
Egy, az Index birtokába jutott levél szerint viszont valóban fenyegetés érte a MOK vezetősége részéről azokat az orvosokat, akik nem a kamara szájíze szerint gondolkodnak. A levelet a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke, Szijjártó László írta, s ebben az áll, hogy szerinte, aki az új ügyeleti struktúra mellett van, „az sztrájktörő” és „eladja a jövőjét egy tál lencséért”.
Az ügy azért kiemelten fontos, mert szerdától újabb két vármegyében, Győr-Moson-Sopronban és Szabolcs-Szatmár-Beregben vezetik be az immár az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) által koordinált háziorvosi ügyeleti rendszert, amely másfél év tesztidőszak után Hajdú-Biharban indult el február 1-jén.
A változás lényegi része, hogy a vármegyékben hány háziorvos hajlandó aláírni az OMSZ-szel az ügyeleti szerződést, hogy délután négy és este tíz óra között ellássák az ügyeleti feladatokat.
Annak az orvosnak, aki szerződést köt, legalább havi kétszer kell ügyeletet vállalnia hétköznap 9, hétvégén és ünnepnap 11 ezer forintos órabérért.
(Borítókép: Takács Péter a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára előterjesztőként felszólal a kötelező orvosi kamarai tagság megszüntetéséről szóló vitán az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. február 28-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)
Forrás: Index / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
