„Hiba lenne Finnországnak feladnia a semlegességét.”
Vlagyimir Putyin orosz elnök arra figyelmeztette Sauli Niinistö finn államfőt szombati telefonbeszélgetésük során, hogy hiba lenne Finnországnak a semlegességét feladva csatlakozni a NATO-hoz, és ez a finn-orosz kapcsolatoknak is károkat okozna – közölte a Kreml.
A moszkvai közleményben az is szerepel, hogy Putyin kiemelte:
A finn elnöki hivatal közleménye szerint Niinistö arról beszélt Putyinnak, hogy alapvetően átalakította Finnország biztonsági helyzetét az Ukrajna elleni orosz támadás, illetve Moszkvának azok a törekvései, hogy megakadályozza újabb országok NATO-csatlakozását. Az államfő hangsúlyozta: Finnország korrekt és professzionális módon kívánja alakítani kapcsolatait Oroszországgal.
A telefonbeszélgetést a finn elnök kezdeményezte azzal a céllal, hogy magyarázatot adjon arra, miért készül Finnország a NATO-hoz csatlakozni – közölte a finn elnöki hivatal.
Sauli Niinistö és Sanna Marin finn kormányfő csütörtökön bejelentette: támogatják, hogy Finnország haladéktalanul adja be felvételi kérelmét a NATO-hoz, és reményüket fejezték ki, hogy az ehhez szükséges lépéseket gyorsan, pár napon belül megteszik Helsinkiben.
Szombaton pedig a kormányzó Szociáldemokrata Párt (SPD) is bejelentette egy rendkívüli tanácskozást követően, hogy támogatja az ország NATO-csatlakozását.
Helsinkiben akár már vasárnap bejelenthetik, hogy beadják a csatlakozási kérelmet az észak-atlanti szövetséghez, Svédország pedig várhatóan rövid időn belül követi majd a finnek példáját.
Recep Tayyip Erdogan török államfő külpolitikai főtanácsadója a Reuters hírügynökségnek adott interjúban azt mondta,
Törökország nem zárja be a kaput Finnország és Svédország NATO-tagsága előtt, de
tárgyalásokat szeretne az észak-európai országokkal, és azt akarja látni, hogy ott szigorúbban kezelik az Ankara által terrorista tevékenységnek tekintett ügyeket, különösen Stockholmban.
Ibrahim Kalin kiemelte, hogy ez a kérdés nemzetbiztonsági ügy Törökországnak. A Törökország, az Egyesült Államok és az Európai Unió által is terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) pénzt gyűjt és embereket toboroz Európában, jelenléte különösen Svédországban „erős, nyílt és köztudott” – állította Kalin. Hozzátette: Törökország azt akarja elérni, hogy ezekben az országokban ne engedjék tovább a PKK működését.
A NATO-tagság mindig egy folyamat eredménye. (A PKK ügye) az első szempont, amelyre fel akarjuk hívni NATO-beli szövetségeseink és a svéd hatóságok figyelmét – fogalmazott a török elnök tanácsadója.
Erdogan pénteken némi meglepetést okozott azzal, hogy kijelentette: nem lehetséges, hogy Törökország pozitívan tekintsen Finnország és Svédország NATO-csatlakozási terveire, és Ankara adott esetben arra használhatja saját NATO-tagságát, hogy megvétózza a két skandináv ország felvételét a katonai szövetségbe. Ankara ugyanis terrorista csoportként tekint a PKK-ra, Erdogan elnök pedig azzal vádolta meg Helsinkit és Stockholmot, hogy „terrorista szervezeteknek ad otthont”, amikor befogadja a PKK és más szervezetek tagjait.
Ibrahim Kalin az interjúban kitért arra is, hogy Törökország elítélte az orosz inváziót, segített Ukrajna felfegyverzésében, és igyekezett elősegíteni a Moszkva és Kijev közötti párbeszédet is, viszont ellenzi a Moszkva ellen hozott szankciókat. Ankara azt szeretné, hogy a NATO valamennyi tagállamának aggodalmait figyelembe vegye, ne csak bizonyos országokét – jegyezte meg Kalin.
