Az orosz parlament első olvasatban megszavazta „az idegen ügynökökről” szóló törvény szigorítását. Az egyik kétes hírű szerző szerint a cél a NATO és a brit külügy befolyásolási hálózatának feltárása.
346 igen és 17 nem szavazattal ment át az orosz állami Dumán a külföldi ügynök törvények szigorítását célzó javaslat.
Az ukrajnai invázió kezdete óta egy sor intézkedés tette veszélyessé az orosz állampolgárok számára, hogy szót emeljenek a háború ellen – amit otthon nem is szabad háborúnak hívni, csak „különleges katonai műveletnek”. Az évek során szigorodó törvények lehetővé tették, hogy a hatóságok „külföldi ügynöknek” bélyegezzenek nemcsak a külföldi befolyásolás eszközének tartott civil szervezeteket, de személyeket is. Közéjük kerülhet Vlagyimir Putyin elnök keresztlánya, Kszenyija Szobcsak is, aki korábbi celebstátuszát feladva a Kremlt bíráló politikussá vált, indult Putyin ellenében a 2018-as elnökválasztáson, és elítélte az ukrajnai inváziót.
Az orosz nyomozóhatóság most azt vizsgálja: kapott-e külföldi finanszírozást a „Vigyázat, Hírek” nevű médiumot birtokló Szobcsak.
A mostani törvényjavaslatot az az Andrej Lugovoj parlamenti képviselő nyújtotta be, akit az egyik elkövetőnek tartanak Alekszandr Litvinyenko, Angliába menekült és ott állampolgárságot kapott volt FSZB-ügynök polónium-izotóppal történt megmérgezésében. A másik gyanúsított, Dmitrij Kovtun a múlt héten meghalt, a TASZSZ hírügynökség szerint Covid-fertőzésben.
Lugovoj, a jogszabály társszerzője szerint egy sor orosz közéleti személyiség – akiket azzal vádolt meg, hogy belülről akarják elpusztítani Oroszországot – „különleges kiképzést” kapott Nagy-Britanniában.
„Mik a feladataik? Milyen papírokat írtak alá? Részletesen meg kell vizsgálnunk”
– mondta parlamenti beszédében.
A javaslatban megjelenik egy új kategória: a „külföldi ügynökhöz kötődő személy”. Ez Lugovoj szerint vonatkozhat az „ügynökök” rokonaira vagy másokra, akik segítenek nekik. Az Egyesült Államokban a 30-as évek óta létező hasonló törvény mintájára hozott saját rendelkezéseiket az oroszok a végletekig próbálják szigorítani. Egy sor médiumra és civil szervezetre sütötték már rá a bélyeget, mert azok vagy függetlenek, vagy ellenzéki beállítottságúak vagy a Kreml irányvonalával szembe helyezkedő nézeteket képviselnek.
Putyin elnök márciusban, az ukrajnai háború elején azt mondta: a Nyugat „az ötödik hadoszloppal” próbálja destabilizálni Oroszországot, és közölte: az oroszok „mindig képesek lesznek megkülönböztetni az igazi hazafiakat a szennytől és az árulóktól”.
Az idegen ügynöknek minősített médiumok – például hírportálok – minden cikkük elején és a közösségi médiában is kötelesek feltüntetni, hogy „külföldi érdekeket kiszolgáló idegen ügynökök” és rendszeres elszámolással tartoznak bevételeikről és kiadásaikról. Az új törvény szerint az orosz médiahatóság, a Roszkomnadzor bírósági végzés nélkül blokkolhatja majd oldalaikat.
Lugovoj a jogszabály-tervezetet ismertetve azt mondta:
végre egy törvényben egyesítik a korábbi idegen ügynök törvényeket.
A cél felderíteni, hogy az orosz véleményformálók, közéleti személyiségek, parlamenti képviselők között ki azok, akik a NATO és különösen a brit külügyminisztérium befolyásolási kampányainak eszközei.
Jogvédők szerint a javaslat ködös megfogalmazásainak célja, hogy bármely, külföldiekkel való kontaktustól elijessze az oroszokat.
