Oroszország nem szándékozik atomfegyvert bevetni Ukrajnában; a II. világháború óta a legkiszámíthatatlanabb, legveszélyesebb időszak áll előttünk – jelentette ki az orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub moszkvai plenáris ülésén. Magyarországot példaként hozta fel beszédében.
Oroszország nem szándékozik atomfegyvert bevetni Ukrajnában – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub moszkvai plenáris ülésén.
Putyin azt hangoztatta, hogy Moszkva sohasem fenyegetőzött az atomfegyver bevetésével, és azt mondta hogy ezzel szemben a Nyugat, mások mellett Liz Truss volt brit miniszterelnök a „nukleáris zsarolás” eszközéhez folyamodott.
Az orosz elnök szerint Ukrajna rendelkezik a „piszkos bomba” előállításának technológiájával, most pedig mindent elkövet, hogy eltüntesse annak nyomait, hogy erre elő is készült.
A következő évtized lesz a legfontosabb a világpolitikában a második világháború vége óta – az orosz elnök.
„A Nyugat osztatlan uralmának történelmi időszaka a világ ügyeiben a végéhez közeledik. Az egypólusú világ kezd a múlté lenni. Történelmi határon állunk.
A második világháború vége óta valószínűleg a legveszélyesebb, legkiszámíthatatlanabb és egyben legfontosabb évtized áll előttünk”
– mondta Putyin.
„A Nyugat képtelen egyedül uralkodni az emberiség felett, de kétségbeesetten próbálkozik vele, és a világ népeinek többsége már nem hajlandó ezt eltűrni” – tette hozzá.
Oroszország nem intéz kihívást a Nyugat ellen, nem törekszik hegemóniára, de fenntartja magának a jogot a létezésre és a szabad fejlődésre – jelentette ki.
Álláspontja értelmében
az ottani konfliktust pedig globális dominanciája fenntartására próbálja meg felhasználni.
Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek végül tárgyalniuk kell Oroszországgal, és azt jósolta, hogy a Nyugat és Moszkva, valamint a fejlődés többi központjának párbeszéde egyre fontosabbá válik.
Azt állította, hogy Oroszország nem intéz kihívást a Nyugat ellen, nem törekszik hegemóniára, de fenntartja magának a jogot a létezésre és a szabad fejlődésre. Leszögezte, hogy soha senki nem diktálhat Oroszországnak abban, hogy milyen társadalmat építsen. Nehezményezte, hogy a Nyugat elutasította Moszkva azon kísérleteit, hogy jó kapcsolatokat építsen ki vele.
„Oroszország nem ellenség, és nem voltak rossz szándékai sem az európai országokkal, sem az Egyesült Államokkal szemben” – mondta, hozzátéve, hogy Oroszországnak ezekben az országokban vannak barátai, akikkel együtt akar működni.
Többször hangsúlyozta, hogy a világrendnek a nemzetközi jogon és az érdekegyensúlyon, nem pedig a Nyugat által „a kulisszák mögött megfogalmazott” és „érthetetlen” szabályokon kell alapulnia.
A nyugati neoliberális intolerancia példájaként hozta fel, hogy az EU elvetette a magyar képviselőknek a kontinens keresztény értékeinek rögzítésére irányuló javaslatait.
Méltatta az olyan, nemzeti érdekeket elsőrendűnek tekintő, önálló politikát folytató vezetőket, mint Hszi Csin-ping kínai és Recep Tayyip Erdogan török elnök, Narendra Modi indiai kormányfő vagy Mohamed bin Szalmán trónörökös, és fontosnak nevezte a dollár helyett nemzeti fizetőeszközökben folytatott kereskedelem felfuttatásának fontosságát.
Álláspontja értelmében a Nyugat „veszélyes, véres és piszkos játékot” játszik Ukrajnában, az ottani konfliktust pedig globális dominanciája fenntartására próbálja meg felhasználni. Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek végül tárgyalniuk kell Oroszországgal, és azt jósolta, hogy a Nyugat és Moszkva, valamint a fejlődés többi központjának párbeszéde egyre fontosabbá válik.
Őrültségnek nevezte azt az állítást, hogy az oroszok maguk lövik az ellenőrzésük alatt tartott zaporizzsjai atomerőművet, és nehezményezte, hogy senki sem hibáztatja az ukrán felet a létesítményre mért csapásokat.
Nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy februári pekingi látogatása során tájékoztatta-e Hszi Csin-ping kínai vezetőt a küszöbönálló, Ukrajna elleni „különleges hadműveletről”.
Ez utóbbi okát abban nevezte meg, hogy Moszkva számára elfogadhatatlan a NATO további bővítése, valamint hogy Kijev megtagadta az ukrajnai rendezés alapját jelentő minszki megállapodások végrehajtását. A történtekért a Nyugatra hárította a felelősséget.
Megismételte korábbi állítását, miszerint „történelmi tény”, hogy az orosz és az ukrán egy nép, és hogy a jelenlegi Ukrajna mesterséges államalakulat, amelyet Sztálin orosz, lengyel, magyar és román területek hozzáadásával hozott létre.
Gazdasági témákról szólva az orosz elnök egyebek között azt mondta, hogy Oroszország egészében véve alkalmazkodott az ellene bevezetett szankciókhoz, az orosz cégek pedig „könnyedén” veszik át az országból kivonuló nyugatiak helyét. Putyin szerint az oroszok a közelmúltig úgy gondolták, hogy országuk félgyarmattá válik, és semmire sem képes a Nyugat nélkül, ám az ukrajnai háború által kiváltott konfliktus nyomán a gazdaság nem esett szét, „megtisztulás” kezdődött, és nincs szükség államosításra.
