A világ népessége az előrejelzések szerint 2022. november 15-e körül éri a 8 milliárd főt, egy év múlva, 2023-ban India pedig megelőzi Kínát a legnépesebb országként.
Csökkenő növekedési ráták mellett a Föld népessége az előrejelzések szerint a 2080-as években 10,4 milliárd körül éri el a csúcsot – ez derül ki az ENSZ World Population Prospects 2022 (WPP2022) című, a mai népesedési világnapon közzétett jelentéséből. A világ népessége 1950 óta egyre lassuló ütemben növekszik, 2020-ban ez az ütem 1 százalék alá csökkent. Az ENSZ legfrissebb előrejelzései szerint a világ népessége 2030-ra 8,5 milliárdra, 2050-re pedig 9,7 milliárdra nőhet. Az előrejelzések szerint a népesség a 2080-as években éri el a 10,4 milliárd fős csúcsot, és 2100-ig ezen a szinten marad.
Az előző milliárdforduló 2011-ben volt, a hatmilliárdot pedig 1999-ben értük el. 7-ről 8 milliárdra tehát mindössze 11 év alatt ugrott a bolygó népessége, ehhez képest az első milliárd elérése az emberiségnek még 200-300 ezer évbe telt. Az 1 milliárdos lépésre az 1800-as évek legelején került sor, az azóta eltelt 200 évben tehát hétszer annyit nőtt a Föld lakossága, mint azelőtt több százezer év alatt.
A jelentés azt is megállapítja, hogy a termékenység az elmúlt évtizedekben számos országban jelentősen csökkent. Ma a világ népességének kétharmada olyan országban vagy területen él, ahol az élettartam alatti termékenység 2,1 születés/nő alatt van, ami nagyjából az a szint, amely hosszú távon éppen csak nulla növekedéshez szükséges egy alacsony halandóságú népesség esetében. Az előrejelzések szerint 2022 és 2050 között 61 ország vagy terület népessége fog 1 százalékkal vagy annál nagyobb mértékben csökkenni, a tartósan alacsony termékenységi szintek és egyes esetekben a magas kivándorlási arányok miatt.
A 2050-ig várható globális népességnövekedés több mint fele nyolc országban összpontosul: a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Egyiptomban, Etiópiában, Indiában, Nigériában, Pakisztánban, a Fülöp-szigeteken és a Tanzániai Egyesült Köztársaságban. Ezen belül is a szubszaharai Afrika országai várhatóan a 2050-ig várható növekedésnek több mint felét adják.
„A népességnövekedés és a fenntartható fejlődés közötti kapcsolat összetett és többdimenziós” – mondta Liu Csen-min, az ENSZ gazdasági és szociális ügyekért felelős főtitkárhelyettese. „A gyors népességnövekedés megnehezíti a szegénység felszámolását, az éhezés és alultápláltság elleni küzdelmet, valamint az egészségügyi és oktatási rendszerek lefedettségének növelését. Ezzel szemben a fenntartható fejlődési célok elérése, különösen az egészségügyhöz, az oktatáshoz és a nemek közötti egyenlőséghez kapcsolódó célok, hozzájárul a termékenységi szint csökkentéséhez és a globális népességnövekedés lassításához”.
A szubszaharai Afrika legtöbb országában, valamint Ázsia, Latin-Amerika és a Karib-térség egyes részein a termékenység közelmúltbeli csökkenésének köszönhetően nőtt a munkaképes korú – 25 és 64 év közötti – népesség aránya – tárja fel a részleteket a WPP2022. Ez a kormegoszlásban bekövetkezett változás időhöz kötött lehetőséget biztosít az egy főre jutó gazdasági növekedés felgyorsítására, amelyet „demográfiai hozadéknak” nevez a szakirodalom. A kedvező életkori megoszlásból származó potenciális előnyök maximalizálása érdekében az országoknak be kell fektetniük humán tőkéjük további fejlesztésébe azáltal, hogy minden életkorban biztosítják az egészségügyi ellátáshoz és a minőségi oktatáshoz való hozzáférést, valamint elősegítik a produktív foglalkoztatás és a tisztességes munka lehetőségeit.
A születéskor várható globális élettartam 2019-ben elérte a 72,8 évet, ami 1990 óta közel 9 év javulást jelent, ám ez a Covid miatt 2021-re 71,0 évre csökkent. A halandóság további csökkenése az előrejelzések szerint 2050-re 77,2 év körüli átlagos globális élettartamot jelenthet. 2021-ben viszont a legkevésbé fejlett országok várható élettartama 7 évvel elmaradt a globális átlagtól.
Az előrejelzések szerint a 65 éves vagy annál idősebb népesség aránya a világ népességének 10 százalékáról 2022-re 16 százalékra emelkedik 2050-re. Ekkor várhatóan a 65 éves vagy annál idősebb személyek száma világszerte több mint kétszerese lesz az 5 év alatti gyermekek számának, és körülbelül ugyanannyi, mint a 12 év alattiaké. Az ENSZ javaslatai szerint parancsoló követelmény, hogy öregedő népességű országok hozzá kell igazítsák állami programjaikat az idősek növekvő számához, többek között az egyetemes egészségügyi és hosszú távú ápolási rendszerek létrehozásával, valamint a társadalombiztosítási és nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának javításával.
A jelentés kitér a Covid-19 világjárvány hatásaira is, amely a népességváltozás mindhárom összetevőjét – születés, halál, termékenység – befolyásolta. Ez utóbbi 2021-re megtorpant és 71,0 évre csökkent. Egyes országokban a világjárvány egymást követő hullámai rövid távon csökkenthették a terhességek és a születések számát, míg sok más ország esetében kevés bizonyíték van arra, hogy a termékenységi szintekre vagy tendenciákra hatással lett volna. A világjárvány súlyosan korlátozta az emberi mobilitás minden formáját, beleértve a nemzetközi migrációt is.
Fotó: pexels
Forrás: Blikk / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
