A NASA vezetője attól tart, hogy Kína saját területének követelheti a Holdat, és megakadályozhatja, hogy az USA újra leszálljon oda. Erre a következtetésre részben abból jutott, ahogyan az ázsiai nagyhatalom a földi érdekövezeteiben viselkedik.
A Hold sötét oldala
Nelsont 2021-ben nevezte ki Joe Biden elnök az amerikai űrügynökség vezetői posztjára, azaz egy olyan időszakban, amikor Kína űrbéli jelenléte már masszívan nőtt. Ezt jól mutatja, hogy 2019-ben a Csang’o–4 szondával elsőként kutatta fel a Hold túlsó oldalát.
Nelson szerint azonban Kína azt tervezheti, hogy kisajátítja a Hold felszínének nyersanyagokban gazdag helyeit. Ezután megpróbálhatná megakadályozni, hogy az Egyesült Államok és más országok holdi bázisokat létesítsenek és más tevékenységeket folytassanak ott. „Jobb, ha vigyázunk!” – figyelmeztetett. „Aki ebben kételkedik, nézze meg, mit tettek a Spratly-szigetekkel” – mondta a Politicónak.
A Spratly-szigetek egy vitatott földdarab a Dél-kínai-tengeren. Peking magának követeli a szigetcsoport tulajdonjogát, és fegyverraktárként használja. Azt beszélik, hogy a szigeteken lévő építmények elég nagyok ahhoz, hogy ballisztikus rakétakilövő állomásoknak adjanak otthont.
Miután ötven évig viszonylag érintetlenül maradt, a Hold mostanra nagyon vonzó célponttá vált mind az USA, mind Kína számára. Úgy vélik, hogy egy holdi bázis kiindulópontként szolgálhatna további felfedező és tudományos küldetésekhez a Naprendszerben.
A NASA Artemis programjának célja, hogy 2024-re embereket juttasson vissza a Holdra, és olyan tartós emberi jelenlétet hozzon létre, amely lehetővé tenné az asztronauták számára, hogy rendszeresen látogassák az égitestet. Az Apollo-korszak holdi küldetései során az űrhajósok csak néhány napig tartózkodtak a Holdon, de az Artemis küldetés célja, hogy a hosszú távú holdi bázisok ugródeszkája legyen – írja brit Metro.
„Ezúttal, amikor a Holdra megyünk, ott is maradunk. Ez a célunk” – mondta a NASA korábbi igazgatója, Jim Bridenstine a jövőbeli holdmissziókról. Ennek érdekében a NASA nemrégiben 57 millió dolláros szerződést kötött a texasi ICON céggel a Holdon embereknek szolgáló élőhelyek és utak építésére. Végső soron a NASA azt reméli, hogy a 2030-as évek végére vagy a 2040-es évek elejére bázist hozhat létre a Holdon, és űrhajósokat küldhet a Marsra.
Eközben Kína űrbéli terjeszkedése az elmúlt néhány évben csillagászati méreteket öltött. Az ország olyan űrhajókat, leszállóegységeket és rovereket indított útnak, amelyek a Holdra és a Marsra is eljutottak. Emellett egy saját, független űrállomáson is dolgozik.
„Kína az elmúlt évtizedben hatalmas sikereket és előrelépéseket ért el. Az is igaz, hogy a holdra szállásuk időpontja egyre közelebb és közelebb kerül” – ismerte el Nelson.
Tajkonauták és asztronauták: egymás ellen vagy egymásért
Miközben a katonák és a NASA kifejezetten aggódik Kína előretörése miatt, Victoria Samson, a világűr békés felhasználásával foglalkozó Secure World Foundation washingtoni igazgatója kifejtette a Politicónak, hogy Kína és az Egyesült Államok is részese az Űrszerződésnek, amely megtiltja a nemzeteknek, hogy területi követeléseket tegyenek bármely égitesttel kapcsolatban, beleértve a Holdat is. Szerinte bármely nemzet számára nehéz lesz hosszú távú emberi jelenlétet fenntartani a mély űrben. „Ez irreálisnak tűnik. Rendkívül nagy kihívás lesz” – mondta.
De egyetértett abban, hogy verseny lehet Washington és Peking között a Hold felszínén található korlátozott leszállóhelyekért és erőforrásokért. „Ez az a pont, ahol azt az érvet hangoztattuk, hogy szükség van a Kínával való együttműködésre, mivel lehetőség van egymás közelében leszállni, vagy sürgősségi szolgáltatásokat nyújtani az asztronautáknak vagy tajkonautáknak” – szögezte le.
Fotó: NorthFoto
Forrás: Blikk / Frisshíreink portál
Frisshíreink portál, a Te lapod! Keress, szörfölj, vedd a magad kezébe az irányítást!
